A digitális modell már az építkezésen is elérhető – BuildEXT a Proptech Innovation NOW 2024 konferencián

Egy épületmodell, amelyet a helyszínen is elő lehet venni. Egy kivitelező, aki a kevert valóságban látja, hová kerülnek a gépészeti rendszerek. Egy megrendelő, aki digitálisan szeretné üzemeltetni a gyárát, és ehhez keresi a megfelelő partnereket. A Proptech Innovation NOW 2024 konferencián ilyen példákon keresztül került szóba, mire használható ma a BIM.

Május 16-án a Budapest Music Centerben találkoztak az ingatlanpiac, az építőipar és a technológiai szektor szereplői. A Proptech Hungary ötödik konferenciáján az építőipari digitalizáció már külön témakörként szerepelt, a BuildEXT pedig a modellek gyakorlati használatát és a digitális integrátor szerepét hozta a beszélgetésekbe.

A programban egymás mellett jelentek meg a nemzetközi fejlesztések és a hazai alkalmazások. Ez jó alkalmat adott arra, hogy az ingatlanpiaci technológiákról szóló beszélgetést konkrét munkafolyamatokhoz kössük. Mit tud kezdeni a modellel egy építésvezető? Milyen információra van szüksége az üzemeltetőnek? És ki gondoskodik arról, hogy ugyanaz az adat a projekt következő szakaszában is használható legyen?

Modell a helyszínen

Livják Csaba, a BuildEXT alapító-ügyvezetője a Dalux kiterjesztettvalóság-alkalmazásával mutatta be, hogyan kapcsolható össze a helyszín és a digitális modell. A bemutatóban a Budapest Music Center földszintjének alaprajza, a tervezett belsőépítészet és a falban vezetett rendszerek is megjelentek.

Egy ilyen alkalmazás értékét könnyű megérteni, ha elképzelünk egy hétköznapi helyszíni egyeztetést. Valaki a rajzot nézi, más a falat, egy harmadik pedig próbálja elmagyarázni, hogyan találkozik majd a kettő. A modell helyszínre illesztett megjelenítése ebben adhat segítséget: ugyanarról a kialakításról lehet beszélni, közvetlenül az érintett térben.

Persze ettől még nem válik minden helyszíni kérdés automatikusan megoldottá. A megjelenítés mögött megfelelő modellnek és ellenőrzött információnak kell állnia. Éppen ez teszi érdekessé a technológiát mérnöki szempontból: a látványos felület mögött nagyon is hagyományos felelősségi kérdések vannak. Melyik változatot látjuk? Ki frissítette? Mire használhatjuk?

A konferenciabeszámolóban szereplő egyik példa ezt különösen közel hozta a kivitelezéshez: egy építőmester kevertvalóság-szemüveggel kapott vizuális segítséget egy nehezen megépíthető falszerkezet kialakításához, azaz közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódott a digitális információ.

Ki tartja egyben az épület adatait?

A BuildEXT előadásának másik hangsúlyos témája a digitális integrátor szerepe volt. A kérdés egyszerűnek hangzik: ha a tervezés során létrejön egy részletes épületmodell, miért ne használhatnánk tovább a kivitelezésben és az üzemeltetésben?

A gyakorlatban viszont minden átadás új kérdéseket hoz. A kivitelező más információt keres, mint a tervező. Az üzemeltetőnek pedig olyan adatokra is szüksége lehet, amelyek a terv elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre. Közben az épület is változik: módosulhat egy berendezés, egy nyomvonal vagy egy műszaki megoldás.

A digitális integrátor feladata ezeknek a kapcsolatoknak a megszervezése. Össze kell hangolni a modellt, a projektplatformot, az adatkövetelményeket és a résztvevők munkáját. A tervezési állapotot követniük kell a kivitelezési változásoknak, az átadás után pedig tisztázni kell a további frissítés felelősségét.

Ez a beruházó számára is nagyon gyakorlati kérdés. Ha később hozzá szeretne nyúlni az épülethez, milyen információt talál róla? Kiderül-e, mi épült meg ténylegesen? Megtalálhatók-e a szükséges dokumentumok? A digitális folytonosság értéke sokszor éppen egy ilyen hétköznapi helyzetben válik kézzelfoghatóvá.

Esettanulmány: Weinberg irodaház

Livják Csaba a Sárospatakon átadott Weinberg irodaház modelljét is bemutatta. A szemléltetésben az épület elemei típusok szerint elkülönítve jelentek meg: a kész ház mellett annak alkotórészei is áttekinthetővé váltak.

Ez jól érzékelteti, miért számít, hogyan épül fel egy modell. Egy fal, ablak vagy gépészeti elem geometriája mellett az azonosítása és a hozzá rendelt adatok is meghatározzák, mire használható később. Ha ezek következetesek, az elemek csoportosíthatók, kigyűjthetők, és további feladatokhoz kapcsolhatók.

A bemutató mögött tehát egy olyan munkamódszer állt, amelyben az épületet és az adatait együtt kezeljük. A modell akkor ad használható alapot az együttműködéshez, ha a résztvevők számára érthető, mit tartalmaz, és milyen állapotot képvisel.

A megrendelői igénytől indul a használható BIM

A Bosch, a LEGO és a Pécsi Tudományegyetem részvételével zajló beszélgetésben a vállalati tapasztalatok is előkerültek. Segít-e hozzáférni az információhoz? Támogatja-e a döntést? Beilleszthető-e a szervezet folyamataiba?

Egy projekt elején érdemes időt szánni az igények minél mélyebb tisztázására. A „BIM-ben kérjük” önmagában még sok nyitott kérdést hagy. Más követelményeket jelent a szakági koordináció, a mennyiségek ellenőrzése vagy az üzemeltetés előkészítése. Ha a cél pontos, a hozzá szükséges modell- és adatigény is könnyebben meghatározható.

A szoftver kiválasztása mellett az emberek munkáját is össze kell hangolni. Ki szolgáltat adatot, mikor, milyen formában? Ki ellenőrzi, és ki használja tovább? Ezek kevésbé látványos kérdések, mint egy helyszíni AR-bemutató, de ugyanannak a rendszernek a részei.

A BuildEXT számára erről szólt a konferenciaszereplés: a digitális tervezés eredményét eljuttatni azokhoz, akik megépítik, átveszik és használják az épületet. A bemutatott eszközök már rég rendelkezésre állnak, már „csak” meg kell teremtenünk a használatukhoz szükséges adatokat, felelősségeket és együttműködést.

A konferencia további előadásairól és beszélgetéseiről a Proptech Hungary részletes rendezvénybeszámolójában olvashatsz.

 Kövesd a rendezvényszervező Proptech Hungary-t Facebook-on és Linkedinen is!