BIM ESG 2024

Valljuk be: még be sem jött igazán a köztudatba, máris rengeteget találkozunk az ESG-vel. Pedig még nagyon sokáig lesz állandó témája a különféle üzleti rendezvényeknek, nem beszélve az ingatlanpiaci és építőipari eseményekről, amit pár éve egy másik buzzword is ural: a BIM.

Ezt a két, végletekig szétrágott témát most azért eresztjük egy cikkben össze, mert olyan, egymást nagyon támogató együttállást valósítanak meg, ami az emberiség történelmében egyrészt csak nagyon ritkán fordul elő, másrészt pedig nagyon nagy mértékben meghatározhatja – pozitív (!) – irányban az elkövetkezendő éveinket.

Erről lesz szó

BIM

Az építményinformációs modellezés (BIM – Building Information Modeling) a tervezés, a kivitelezés és az épített környezet kezelésének a digitalizációra alapozott megközelítése. Ez a workflow a legkorszerűbb technológiát és az együttműködési folyamatokat integrálja az adatok kezelésével és végigkíséri a létesítmény életét az épület teljes életciklusában.

A BIM teljes mértékben eltér a hagyományos módszerektől, és elképesztően növeli a hatékonyságot a teljes építőipari és ingatlanpiaci vertikumban – a BIM a fenntartható épített környezet záloga.

⮕ Mi a BIM?

A BIM az épület fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolása.

BIM-ben a hagyományos 2D rajzokkal ellentétben háromdimenziós modellt hozunk létre, amely nemcsak a geometriai méreteket, hanem az építmény minden elemére vonatkozó fontos adatokat is magában foglalja. Ez az adatokban gazdag modell egy információtárolóként működik, amely megosztható és amihez a projekt érintettjei könnyedén hozzáférhetnek, frissíthetik és elemezhetik az épület teljes életciklusa során.

A BIM működési mechanizmusa és számtalan előnye az egész projektet meghatározza és ezzel

Mit jelent ez?

A tervezési fázisban az építészek és a szakági tervezőmérnökök zökkenőmentesen, közel azonos időben működnek együtt egy virtuális környezetben, így gyorsan és transzparensen tudják megtalálni és javítani a lehetséges ütközéseket, problémákat, még mielőtt azok az építkezés helyszínén jelentkeznének. Az „élő”, átfogó modellben pontosan vizualizálható és rendkívül sok információval látható el minden építőelem, amire alapozva sokkal jobb döntéseket lehet hozni a projekt során.

Az építési fázisban a BIM pozitív hatása a projektkoordinációban, a változásmenedzsmentben érhető igen látványosan tetten. A kivitelezők a nyomtatott tervek helyett magát a modellt használják a szerelési és építési munkálatokhoz, a pontos ütemezéshez, költségbecsléshez és anyagkezeléshez. Az építési dokumentációk automatikusan generálódnak a modellből, ami csökkenti a hagyományos rajzolási módszerek során gyakran előforduló hibákat és eltéréseket.

Sokkal egyértelműbb és pontosabb, ha a modell alapján folyik az építés és a szerelés (BuildEXT, GIRO projekt)

A BIM valódi potenciálja azonban az épület üzemeltetési fázisában mutatkozik meg. A létesítmény üzemeltetői, a facility managerek az épület összes alkotóelemének a részletes adataihoz hozzá tudnak férni, a gépészeti rendszerektől kezdve a szerkezeti elemekig, megkönnyítve ezzel a karbantartást és minimalisra csökkentve a veszteséget okozó kényszerleállást.

Ezeket az információkat a fizikai épület „digitális ikre”, a digital twin tárolja és ezzel simán megvalósítható a prediktív karbantartás, amivel optimalizálni tudjuk az energiafelhasználást és biztonságos környezetet teremthetünk az épületben dolgozók számára.

És hogy ez mitől tud létrejönni?

Nagyon nagy részben az interoperabilitástól, magyarul az együttműködési képességtől, ami a BIM egyik legfontosabb jellemzője. A digitális modell lehetővé teszi, hogy az összes szakág és a projekt összes szereplője bármikor hozzájuthasson ugyanahhoz az információtartalomhoz, elősegítve ezzel a hatékony együttműködést és a kommunikációt.

A digitális adatok óriási előnye, hogy a belőlük származó információk könnyedén megoszthatók az egyes szoftverek, appok között, ami zökkenőmentes adatcserét eredményez a teljes projekt során, valahogy így:

De van még valami, ami nagyon fontos ahhoz, hogy valóban terjedni tudjon nemzetközi szinten is a BIM: a kompatibilitás, aminek a lehetőségét a szabványok teremtik meg.

⮕ BIM szabványok és bevezetés

A szabványok a BIM iparági, nemzeti, nemzetközi szintű alkalmazásában játszanak fontos szerepet. Mára a felelősen gondolkodó országok jó része kötelezővé tette a BIM használatát az állami beruházásokban, mivel ez a metodika bizonyítottan nagymértékben képes csökkenteni a költségeket, növelni a hatékonyságot és javítani az átláthatóságot.

Ahhoz, hogy a BIM-et a való életben alkalmazzák, iparági szintű kompatibilitásra és egységességre van szükség. A szabványok világ- és európai szintű kidolgozását és bevezetését az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) BIM munkacsoportja koordinálja, melyben 34 európai ország – köztük a Magyar Szabványügyi Testület BIM nemzeti szabványosító műszaki bizottsága – szakemberei vesznek részt.

⮕ BIM Magyarországon

Szerencsére a magyar állam is felismerte a metodika előnyeit, el is köteleződött terjesztése mellett, amihez 2023-ban életbe léptette az új építési törvényt. A szabályozással az alábbi területekbe nyúl bele:

Közbeszerzési projektek: az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó beruházások esetében kötelező lett a digitális épületmodellre alapozott műszaki megvalósítás a beruházás teljes életciklusában. Ennek részeként BIM alapú megvalósítási koncepciót is el kell készíteni, ami magában foglalja a tervek, költségtervezés, tételrend, térbeli organizáció és ütemezés meghatározását is.

Szabványosítás és irányelvek: lásd fentebb, a szabványok biztosítják, hogy a szereplők – beleértve a tervezőket, kivitelezőket és üzemeltetőket – ugyanazokat a módszereket és eszközöket használják. Ez megkönnyíti az együttműködést és a kommunikációt, valamint lehetővé teszi az összehasonlíthatóságot az állami építési beruházásoknál. Ilyen rendszer pl. a BuildEXT-nél az elsők között bevezetett ISO 19650.

Képzés és oktatás: az állam támogatni kívánja a BIM technológia oktatását és képzését, ami magában foglalja az egyetemi kurzusokat, szakmai továbbképzéseket és különböző workshopokat. Kiemelten fontos terület, mert az oktatásunk komoly gyakorlati lemaradásban van, ami rendkívül nehézkessé teszi a BIM alkalmazását, a BuildEXT ezért indított néhány éve Revit képzést.

Fenntarthatóság: az új szabályozás egyre mélyebben integrálja a fenntarthatósági szempontokat, amivel egy nagyságrenddel redukálja az építési beruházások negatív környezeti hatásait. Ide tartoznak az energiatakarékossági és megújuló energiaforrások használatára vonatkozó követelmények, az építési anyagok újrahasznosítása, valamint a környezetbarát technológiák és eljárások alkalmazása.

Adatszolgáltatás: a BIM alkalmazásával összegyűjtött műszaki, pénzügyi, időbeli adatokat szabályozott, digitális formában kell szolgáltatni a hatóságok felé. Ez biztosítja, hogy az állami szervek megfelelően ellenőrizhessék és értékelhessék az építési projekteket, ami segíthet az építőipari korrupció visszaszorításában.

Az állami szabályozás célja, hogy támogassa a technológia széleskörű elterjedését, ezáltal növelve az építőipar hatékonyságát, átláthatóságát és fenntarthatóságát.

Persze a BIM bevezetése, mint minden változás, komoly kihívásokkal jár. Bár rengeteg előnye van, a hagyományos módszerekről való áttérés igencsak jelentős befektetést igényel a technológiába, a képzésbe és a folyamatokba, és mindennek rendkívül erős vezetői akarattal kell párosulnia. A metodika lassan terjed ezért: a kisebb cégek főleg az erőforrás- és szakértelemhiány miatt, a nagyobbak viszont a merev hierarchia és a rugalmatlan gondolkodásmód miatt változnak lassabban.

Mi BIM-ben dolgozunk, de nem ment egyszerűen

Ha érdekel, nálunk hogy ment az átállás, gyere el egy meetupunkra ⮕ ha még nem tetted, iratkozz fel a hírlevelünkre és értesítünk a soron következőről!

A BIM előtt óriási jövő áll; a naponta érkező, újabbnál újabb technológiák integrációja folyamatosan egyszerűbbé teszi az alkalmazását és exponenciálisan növeli a hatékonyságát.

Kiemelhető a sorból az Internet of Things (IoT) és a szenzortechnológia, ami lehetővé teszi a dinamikus, realtime monitorozást és elemzést. De diszruptív technológiaként robbant be az életünkbe másfél éve a mesterséges intelligencia (AI) is, ami nem csak az ütközések észlelésének automatizálásában és a tervek optimalizálásában, de ma már konkrétan a tervek generálásában is segíti a kollégáinkat.

ESG

⮕ Mi az ESG?

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, ami nem csak a pénzügyi teljesítményt veszi figyelembe, hanem a vállalatok szélesebb körű hatását is a környezetre, a társadalomra és a vállalatirányításra – ezen 3 terület bizonyos vállalatoknak publikus jelentést is kell tenniük.

Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő, nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése és az arról történő, transzparens kommunikáció megvalósulása.

⮕ Miért jött létre az ESG?

Azért, mert nyakunkon a klímaváltozás és a rengeteg szociális és egyéb probléma, ami miatt a szélesebb körben értelmezett társadalom a befektetőktől a fogyasztókig a profittermelő képességen felül egyre inkább elvárja és számon is kéri az arányos mértékű felelősségvállalást és pozitív hozzájárulást az életünkhöz.

A vállalkozásokon ezért egyre nagyobb a nyomás, hogy környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzanak, nemcsak a klímaváltozás enyhítése érdekében, hanem a globális fenntarthatósági célokkal, mint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) való összhang érdekében is.

Szóval milyen területeket és célokat szabályoz az ESG?

Környezeti (E – Environment): a vállalat természetes környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos: szén-dioxid-kibocsátás csökkentés, karbonlábnyom, vízfelhasználás, hulladékképződés, biodiverzitás megőrzése.

Társadalmi (S – Social): a működés társadalmi dimenziói: az alkalmazottak kezelése, a helyi közösségekkel való kapcsolattartás, a diverzitási és befogadási politika, illetve az ellátási láncban az emberi jogok védelmének értékelése. Kiterjed a munkaügyi gyakorlatok, az alkalmazottak egészségének és biztonságának figyelembevételére, valamint az érintettek jólétének biztosítására mind a vállalaton belül, mind azon kívül.

Irányítási (Governance): ez a pillér a vállalatirányításra fókuszál, azokra a rendszerekre és struktúrákra, amelyek a vállalat működését felügyelik. Az erős irányítás biztosítja az etikus magatartást, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a döntéshozatali folyamatokban, lefedve a vezetői kompenzációt, az igazgatóság összetételének kialakítását, a kockázatkezelést és a korrupcióellenes intézkedéseket is. A hatékony irányítási mechanizmusok elősegítik a befektetői bizalmat, csökkentik a vállalati botrányok kockázatát és támogatják a hosszú távú fenntarthatóságot.

⮕ Az ESG integrációja

Az ESG nem különálló egység, hanem olyan keretrendszer, amelyet be kell építeni a vállalat alapvető stratégiájába. Összefonódik a pénzügyi teljesítménnyel és a kockázatkezeléssel, javíthatja a működési hatékonyságot és csökkenthetők a költségek, miközben növeli a vállalati márka hírnevét és jobb hozzáférést biztosít a tőkéhez is.

Ha már tőke, beszélnünk kell a befektetői hatásról. Mivel világunkban általában a pénz a legnagyobb ösztönző erő, az ESG bevezetésének is a befektetők a legnagyobb támogatói.

A fenntartható gyakorlatok hosszú távon ellenállóbb és nyereségesebb vállalatokhoz vezethetnek, a projekt elején megismerhető ESG tényezők ezért egyre nagyobb szerepet játszanak a befektetési döntésekben. Ez a szemlélet olyan fenntartható befektetési stratégiák növekedéséhez vezetett, mint például a társadalmilag felelős befektetés (SRI – Socially Responsible investing) és az impact investing, ahol a pénzügyi megtérülés mellett pozitív társadalmi és környezeti eredmények vannak a scope-ban (megújuló energia, elektromos autók, mikrofinanszírozás, fenntartható mezőgazdaság stb.).

A törvényi kötelezettség és az üzleti megtérülés mellett az ESG terjedését a jelentéstétel és az ezzel járó átláthatóság serkenti.

Hogy néz ki egy ESG jelentés?

Az egyes ESG jelentések felépítése, kinézete, frissítése, stb. nagymértékben függ az adott vállalat stratégiájától, erőforrásaitól és hogy milyen mélységben akar információt megosztani. Néhány TOP vállalat ESG jelentése:

Alphabet (Google) | APPLE | Astra Zeneca | BMW | CISCO | GSK | Intel | Microsoft | Salesforce | Toyota | Unilever

A BIM-hez hasonlóan itt is fontos a szabványosítás, az egységes és összehasonlítható jelentést olyan keretrendszerek, mint a Global Reporting Initiative (GRI), a Sustainability Accounting Standards Board (SASB), a Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD), az International Integrated Reporting Council (IIRC) vagy a European Sustainability Reporting Standards (ESRS) segítik.

Ugyancsak itt kell megemlíteni a zöld épület tanúsítványok megszerzését: legyen az LEED, BREEAM, vagy az emberek jólétére koncentráló WELL, a meglétük azt bizonyítja, hogy az ingatlan tulajdonosa elkötelezett a fenntartható gyakorlatok iránt.

Az ESG-re szép jövő vár, bár a mérés, az adatminőség és az egyetemes szabványok hiánya még nehézkessé teszi a pontos értékelést. Ráadásul a „greenwashing„, ahol a vállalatok a nyilvánosságot megtévesztve, a valósághoz képest aránytalanul túlzó módon hangoztatják fenntarthatósági erőfeszítéseiket, hitelességi kockázatot jelent.

Ettől függetlenül az ESG biztosan fennmarad, mert a világunk számos kihívás előtt áll: klímaváltozás, lineáris gazdaságról körkörös gazdaságra való átállás, növekvő egyenlőtlenség, gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről pedig egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek.

A greenwashing veszélyezteti
leginkább az ESG hitelességét

⮕ ESG Magyarországon

Az új ESG törvény 2024. január 1-jén lépett hatályba, és az előírásoknak megfelelően a nagyvállalatoknak, illetve közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak kell évente beszámolót készíteniük fenntarthatósági teljesítményükről.

Ez magában foglalja azokat a cégeket, amelyek

• több mint 500 munkavállalót foglalkoztatnak,
• vagy amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 milliárd forintot, illetve
• árbevételük meghaladja a 40 milliárd forintot.

Az ESG törvény hatásai közvetlenül 3-400 nagyvállalatot érintenek Magyarországon. Azonban a közvetett hatások révén, különösen az ellátási láncok szigorúbb átláthatósági követelményei miatt, sokkal több kisebb vállalkozásnak is alkalmazkodnia kell az új előírásokhoz​.

A törvény értelmében a vállalkozásoknak kockázatkezelési rendszert kell kialakítaniuk, panaszkezelési eljárást kell fenntartaniuk, és belső felelősségvállalási stratégiát kell kidolgozniuk. Az éves ESG beszámolót akkreditált tanúsítóval kell auditáltatni, és elektronikus formában kell benyújtani a szabályozó hatóságnak.

És akkor tegyük fel a nagy kérdést:

Hogyan segíthet a BIM az ESG célok elérésében?

A BIM és az ESG egy ritka együttállás az emberiség legújabb kori történelmében: úgy szolgálják a környezeti és társadalmi érdekeket, hogy közben üzletileg is megtérülnek. Mindkét paradigmaváltó rendszer ráadásul ugyanabba az irányba mutat: fenntartható és felelősségteljes eredmények elérését célozza.

A BIM workflow natívan, önmaga működési elvéből fakadóan támogatja az ESG célok elérését.

⮕ Környezeti (E):

• Energiaelemzés és szimuláció: a BIM integráltan alkalmazza a különféle elemző és -szimulációs célszoftvereket, amikkel a szakági tervezők optimalizálják az épületek energiahatékonyságát (6D BIM).
• Anyagválasztás és életciklus-elemzés: a BIM alapja az adathasználat, integrálni képes a fenntartható anyagok és életciklus-hatásaik adatbázisait is. Ez megkönnyíti a környezettudatos anyagválasztást és lecsökkenti az épület szén-dioxid-lábnyomát a teljes életciklus alatt.
• Hulladékcsökkentés és változásmenedzsment: pontos anyagszámítással, előregyártással, megfelelő ütemezéssel (4D BIM), modellalapú változásmenedzsmenttel optimális tud lenni az anyaghasználat és minimális a túlrendelés és a helyszínen keletkező hulladék.

Az épített környezet a legnagyobb CO2 kibocsátó

Nézd meg infografikán, hogyan csökkenti a BIM a felére az építési projektek károsanyag kibocsátását és harmadával az épületek energiafogyasztását.

Megnézem

⮕ Társadalmi (S):

• Jóllét (Well-being): a BIM segítségével kényelmes, egészséges, a jóllétet kimaxoló, jól funkcionáló épületek jöhetnek létre. A természetes fény, a beltéri levegő minősége, a térbeli elrendezések szimulációjával stb. élményt nyújtó tereket tudunk alkotni.
• Hozzáférhetőség és befogadás: a BIM modelleket fel lehet használni olyan akadálymentesített terek megtervezésére, amelyek minden egyén számára hozzáférhetők, függetlenül fizikai képességeiktől. Ez elősegíti a befogadást és megfelel az egyenlő esélyek ESG elveinek.
• Közösségi részvétel: az AR, VR, MR technológiákkal bejárható virtuális modellek bevonják a stakeholdereket – és akár a helyi közösségeket is – a tervezésbe. Megkönnyítik a projekttervek világos kommunikációját, segítenek kezelni a félelmeket és elősegítik a társadalmi együttműködés érzését.

⮕ Irányítási (G):

• Átláthatóság és elszámoltathatóság: a BIM workflow közös adatkörnyezetet (CDE – Common Data Environment) használ, ami transzparenciát és hatékonyságot biztosít a tervezésben és a változásmenedzsmentben is, elősegítve az elszámoltathatóságot, összhangban a jó irányítási gyakorlatokkal.
• Kockázatkezelés és biztonság: a virtuális térben szimulálni tudjuk az építési, szerelési, használati folyamatokat, azonosítva az esetleges biztonsági kockázatokat (8D BIM). A modellbe integrált biztonsági funkciók, a részletes, hozzáférhető és friss adatbázis segíti a kockázatkezelést, és képes összetett információ szolgáltatására is a beruházók, mind a projekt döntéshozói számára.
• Szabályozási megfelelés: a BIM modellek felkészíthetők a helyi előírások, szabályok betartására. Ez biztosítja, hogy a tervezési és építési folyamatok is megfeleljenek a szabványoknak, jogi követelményeknek.

⮕ Adatok és együttműködés

A BIM tökéletes összhangban van az ESG-vel: nyílt kommunikációt tesz lehetővé és bevonja az összes érintettet abba, hogy közösen dolgozzanak az ESG célok elérésén. BIM-ben az adatok könnyen megoszthatók, ami támogatja az együttműködést és segíti az integrált döntéshozatalt. Használatával nagymértékben csökkentjük a környezeti terhelést és soha nem látott minőségben optimalizálhatjuk a well-beinget, miközben rendkívül költséghatékonnyá válik maga a projekt.

Alkalmazásával nagymértékben csökkenthető a befektetési kockázat: már a beruházás kezdeti szakaszában megismerhető az ingatlan fenntarthatósága, ESG-re való felkészítettsége, így a befektetés életképessége is.

Az ESG és BIM közötti szimbiózis különösen az épület életciklusának kezelésében nyilvánvaló. A BIM átfogó digitális ábrázolást nyújt az épületről, amely az egész életciklusát lefedi, az indítástól az esetleges bontásig és az anyagok újrahasznosításáig. Ez a holisztikus megközelítés pedig az ESG-orientált, a projektek hosszú távú fenntarthatóságára fókuszáló befektetők számára óriási előny.

Az épület a teljes életciklusa során rengeteg adatot generál. Ezeket az adatokat fel lehet használni az épület üzemeltetésében, a környezeti teljesítményének, erőforrás-felhasználásának és általános fenntarthatóságának elemzésére, optimalizálására és ESG jelentésére is.

A BIM tehát nem csak egy eszköz az építésben és tervezésben, hanem építőipari és ingatlanpiaci fundamentuma az ESG céloknak. A BIM egy olyan épített környezet létrehozását teszi elérhetővé, amely összhangban van a környezeti felelősség, társadalmi egyenlőség és vállalati elszámoltathatóság elveivel.

Ez a cikk Dean Foster BIM & ESG Linkedin posztjának felhasználásával készült.