BIM, AVAGY AZ ÉPÍTŐIPAR 4.0

Mindenki jó beruházást szeretne, de ez csak keveseknek sikerül

MIT SZÓLNÁL, HA 10% FELÁRÉRT MEGKAPNÁD A SPACE-X TECHNOLÓGIÁJÁT A BERUHÁZÁSODHOZ?

Ez azonnal megszüntetné a problémáid oroszlánrészét, sőt egy éven belül megtérülne, majd a következő 16 évben visszahozná a teljes beruházás árát!

IGEN, SZINTE HALLOM A GONDOLATAIDAT, DE AZÉRT MARADJ MÉG VELEM!

A világ legsikeresebb cégvezetői, befektetői és innovátorai – köztük Elon Musk is – egy új, digitális ökoszisztémával tervezik, építik és üzemeltetik a létesítményeiket. Így készülnek az irodaházak, a Tesla Gigafactory-k és a többi hi-tech beruházás is.

És nem azért, mert nincs jobb dolguk, vagy mert reklámozni akarnák magukat. Sokkal egyszerűbb oka van.

A Tesla Gigafactory segítségével Elon Musk évi 500 000 elektromos autó gyártására lesz képes, a versenytársakhoz képest feleannyiért
A Tesla Gigafactory segítségével Elon Musk évi 500 000 elektromos autó gyártására lesz képes, a versenytársakhoz képest feleannyiért

Ezek az emberek pontosan értik a digitalizációt és tudják, hogy egy nagy méretű és komplexitású ipari beruházást, adatközpontot, labort ma már nem lehet hagyományos eszközökkel gazdaságosan menedzselni.

Ahogy a hadrongyorsító fejlesztése létrehozta az internetet, ezek a projektek úgy hívták életre azt a technológiát, ami a következő pár évben újraírja a világ és ezen belül Magyarország építőiparát is. Először a nagy beruházások esetében, majd a kisebbeknél is.

Van egy jó hírem:

EZ A TECHNOLÓGIA MÁR ELÉRHETŐ

Lássuk, hogy állunk ma ezzel Magyarországon.

Hasonló a helyzet, mint amikor a mobiltelefon piacon Steve Jobs piacra dobta az első okostelefont. Akkoriban szinte mindenki Nokiás volt, és a legtöbben csak megmosolyogták a bejelentést. Páran azonban már az első pillanatban felismerték és megértették a változás igazi erejét, közülük sokan lettek nyertesei az átalakulásnak. A következő pár évben átalakult a komplett iparág, pár évre rá pedig a teljes emberiség kommunikációja.

Ugyanezt a mintát követte a közlekedés (Waze, Uber), a kereskedelem (eBay, AliBaba) és most az építőipar is.

BESZÉLJÜNK A LÉNYEGRŐL

Ebben a cikkben összefoglaltam Neked mindazt, amire nekem 15 évem ment el. Ha velem tartasz, a végére pontosan fogod tudni, hogy:

  • mi az a BIM (sőt azt is, hogy mi nem az),
  • milyen előnyökkel jár a digitális ökoszisztéma, és
  • miért életveszélyes nem venni róla tudomást.

MIÉRT ÉN?

Mielőtt nekiláttam ennek a cikknek, összesen 30 félévet töltöttem el a magyar felsőoktatásban. Lehetne ez szimplán egy gusztusos szeplő is a pályafutásomon, de annál azért több:

  • először gépész- majd építőmérnök lettem,
  • később az építész BSC + master diplomákat szereztem meg.  

A posztgraduális képzéseket párhuzamosan végeztem és közben folyamatosan dolgoztam az építőiparban.

Nem unatkoztam. Először acélszerkezet- majd gyártmánytervező lettem, aztán egy darabig építésvezetőként folytattam, majd tervezőként dolgoztam. Építettem erőművet Port Louisban, terveztem felhőkarcolót Vietnamban, itthon pedig főleg bankfiókok, benzinkutak, üzletek, lakóparkok, irodaházak, gyárak, laborok és adatközpontok generáltervezése kötődik hozzám.

Sok száz projekt és összesen úgy 50 000 m2 különböző épület tervezéséhez volt szerencsém, hivatalosan társtervezőként. A sors fintora, hogy mire megszereztem a korlátlan építész- és belsőépítész tervezési jogosultságomat, addigra abbahagytam a tervezést.

Ma a szervezetfejlesztés és az építőipar digitális transzformációjának fejlesztése tölti ki az életem.

A BUILDEXT STORY

15 éve (igen, jól számolsz, a válság kellős közepén) alapítottam egy generál tervezőirodát. Ez eleinte one-man-show volt, aztán pár év elteltével már néhány kollégával közösen tanultuk a szakmát, építettük a mostani vállalkozás alapjait. A válság nagyon gyorsan és még kíméletlenebbül tanít, így a kezdeti kudarcok és véráldozatok után az iroda hamarosan startup üzemmódba kapcsolt. Valamit tényleg jól csinálhattunk, mert a megrendelőink szívesen dolgoztak velünk és a projektek is egyre nagyobbak és bonyolultabbak lettek.

2017 derekán értük el a ma általánosan használt tervezés technológia határát. Egy kínkeservesen teljesített projekt után úgy döntöttem, ezt így tovább nem csináljuk. Megkerestük az elérhető legmodernebb technológiát és lecseréltünk szinte minden rendszert és szoftvert, mindent, ami addig a hétköznapok biztonságát adta.

Colombus érezhetett így, amikor elindult az új világ felé, miközben egy másodpercre sem lehetett biztos abban, hogy valaha célba is ér. Ebben a helyzetben mi elképesztően szoros határidőkkel elvállaltuk addigi életünk legnagyobb munkáját és 3 hónappal később partot értünk egy új világban, ahol új távlataink nyíltak. Így lettünk

AZ INNOVÁTOROK TERVEZŐJE

A cég 2019 végén átalakult és ma a kiterjesztett építőipar teljes spektrumán fejleszt és szállít szolgáltatásokat. Olyanokat, amelyek mindeddig nem léteztek. A fejlődésére jellemző, hogy az elmúlt 5 évben évente dupláztuk az árbevételünket és a létszámunkat, a megrendelői körünk pedig nagyon komoly partnerekkel bővült.

Mára közel 50, főleg építész és belsőépítész munkatársam több mint 60 stratégiai partnerünk mintegy 200 mérnökének, tanácsadójának és munkatársának a munkáját irányítja napi szinten a teljes tervezési spektrumban. Ezek a partnerek a CEU régió legfelkészültebb, független építőipari szereplői, akiknek a tudását és tapasztalatát egy közös technológiai platform köré szerveztük, hogy nagy szolgáltatási biztonság mellett évi 150 projekt generáltervezését hajthassuk végre.

A gondolatok, példák, amiket megosztok, nem külföldi újságcikkekből kiragadott szemelvények. Konkrét, magyar piacon megvalósult projektekben szerzett saját tapasztalatok, amelyeket a hagyományos és az új generációs workflow-ban folytatott munkánk során, a cég jövőjét nem egyszer kockára téve szereztük meg.

MIÉRT OSZTOM EZT MEG VELETEK?

Mert minőségi partnereket keresek.

Megelégeltem azokat az udvarias üzleti megbeszéléseket, ahol miután bemutattam, hogy mit értünk el és hogyan dolgozunk, egyszer csak minden átmenet nélkül arról kezdünk beszélgetni, hogy hova vezet ez a felgyorsult világ és hogy nincs értelme ennek az egésznek.

Ma már nem ér váratlanul ez a reakció. A kognitív disszonancia általában önkéntelen ellenállást vált ki beszélgető partnereimben, hiszen az ismeretlen mindig félelmetes. De őszintén szólva a fejlődést nem érdekli, hogy elfogadjuk-e vagy sem.

Ahogy az erdőben a patak kikerüli a követ, úgy a fejlődés sem áll meg. Megtalálja azokat, akik nem a világ minősítésével vannak elfoglalva, hanem elfogadják a változás tényét és versenyelőnyt kovácsolnak belőle.

Benneteket kereslek.

AZ INNOVÁTOROKAT

Akik tudják a digitalizáció előnyeit és invesztálnak a projektjeikbe és a saját jövőjükbe.

Akik értik, hogy nem egy szimpla tervezési feladatot oldunk meg, hanem eszközöket és megoldásokat fejlesztünk, amik éppen megváltoztatnak egy iparágat. Ez egy olyan utazás, amiben sok esetben még nincsenek minták előttünk. Nekünk kell kialakítani és bevezetni új megoldásokat – de ha jól csináljuk, az eredmény könnyen piacvezetővé tehet egy vállalatot.

ÉS VAN MÉG EGY OKOM

Ez inkább személyes. A fejlődésnek lesznek árnyoldalai.

Küldetésemnek tartom figyelmeztetni a szakmámban dolgozó kollégákat arra, hogy készüljenek fel a változásra. Ha ezt elmulasztják, olyanokká válnak, mint a Titanic szalonzenekara. Egy süllyedő hajón fognak muzsikálni, pedig már rég a mentőcsónakon kellene dolgozniuk.

Egy éve találtam egy olyan szoftvert, amivel egyedül el tudom végezni 30 tervező egyhavi munkáját és még az eredmény is jobb lesz. Ijesztő, de lehetőségeket is hordoz, nem is keveset. Egyszerre lesz munkanélküliség és munkaerőhiány.

Ezért írom ezt a cikket, ezért öltem minden energiámat a fejlesztésbe az elmúlt 10 évben és ezért indítottam el a szemléletformáló blogunkat is.

Hogy megértsük, mivel állunk szemben és ez hogyan fogja formálni világunkat.

De kezdjük az alapoknál:

MI AZ A BIM?

Alapvetően az angol épületinformációs modell szó rövidítése – de nem ez a lényeg.

A BIM-et fogjuk fel úgy, mint egy állat csontvázát. Önmagában nem sokat ér.

Nem képes dolgozni és értéket teremteni. Csak akkor tudjuk munkára bírni, ha izmokat és idegrendszert építünk fel rá.

Az építőiparban a csontváz az épületelemek geometriája, ezekre tudunk adatokat akasztani. Egy ajtóra például azt, hogy:

  • mekkora,
  • milyen alapanyagból készült,
  • kitől vettük,
  • hány évig van garanciája.

Ha felépítjük a vázra az izmokkal és az idegrendszerrel együtt, akkor a benne lévő információ megosztott tudássá (shared knowledge) válik.

BIM shared knowledge

DE HOGY VÁLIK MEGOSZTOTT TUDÁSSÁ?

A BIM-ben tárolt adat akkor válik információvá, értékké, ha beillesztjük egy digitális ökoszisztémába.

Ez a gyakorlatban az internetre kapcsolt okoseszközök rendszere, amelynek az elemei telefonok, tabletek, valamint jövőbemutató térérzékelő és megjelenítő rendszerek, amelyek applikációk és szoftverek segítségével felgyorsítják a folyamatokat az építőiparban.

Ehhez szükség van egy jó információs modellre (ez a csontváz), amit felszinkronizálunk egy felhő alapú közös adatkörnyezetbe (CDE, common data environment), amit az internet és az okoseszközök segítségével megosztott tudássá teszünk (ez az idegrendszer).

A tervezéshez, építéshez vagy üzemeltetéshez szükséges információt ez a szoftver és hardverkörnyezet biztosítja, ami megkönnyíti:

  • a tervezést,
  • az előregyártást,
  • a kivitelezés koordinációt,
  • a műszaki ellenőrzést,
  • a minőségellenőrzést,
  • a digitális átadást,
  • az üzemeltetést
  • és még számtalan területet.

Egy épület teljes digitális életciklusa eléggé összetett és elképesztő, hogy mennyi lehetőséget hordoz, bárkinek meséltem róla kirúgta maga alól a széket, úgyhogy hamarosan erre is fog születni itt egy önálló anyag.

LÁSSUK A KÖLTSÉGEKET!

Vegyünk egy durva számszaki példát, csak a nagyságrendek érzékeltetése miatt.

Egy 10 mrd Ft értékű beruházás – legyen ez irodaház, gyár, labor vagy adatközpont – tervezési díja a hagyományos tervezési eljárással cca. 500 mFt.

A digitális ökoszisztéma ennek minimum a 2x-ese, azaz legalább 1 milliárd Ft. Jogosan merül fel benned a kérdés, hogy akkor mégis

MIÉRT ÉRI MEG?

Hát azért, mert ez gyorsan visszajön és sokszorosan megtérül. Hogyan?

Egy BIM metodikával tervezett ház kivitelezése átlagosan 10%-kal olcsóbb a hagyományos módon tervezetthez képest. Így már a kivitelezés alatt, azaz kb. egy éven belül 2x-esen visszajön a digitális ökoszisztémával létrejött beruházásban a BIM tervezés okozta többletköltség, ami gyakorlatilag megegyezik a teljes tervezési díjjal.

Az igazi előnyök viszont itt kezdődnek csak igazán!

Innentől kezdve a BIM metodikával tervezett házat 20-30%-kal olcsóbban lehet üzemeltetni. Ez azt eredményezi, hogy a tervezésre szánt többletbefektetésünk az épület élettartama alatt 16-20-szor is megtérül – azaz tulajdonképpen a teljes építési költsége visszajön az üzemeltetés során el nem költött díjon!

ÖSSZEFOGLALVA

Egy 10 mrd Ft értékű, BIM ökoszisztémában tervezett és üzemeltetett épület tervezése 500 mFt-tal kerül többe a hagyományoshoz képest. Ugyanakkor már egy éven belül ennek az összegnek a dupláját hozza vissza, ami gyakorlatilag a teljes tervezési díj, majd a következő 20-30 évben a teljes építési költség is megtérül.

Képletesen szólva:

+0,5 mrd Ft tervezési díj – 1 mrd Ft kivitelezési költség – 8-10 mrd Ft üzemeltetési költség = 8-10 mrd Ft megtakarítás

És itt még nincs vége. 

  • Az irodaház versenyképesebb bérleti díjjal lehet jelen a piacon, nagyobb profitot és – az IOT megoldásoknak köszönhetően – jóval magasabb digitális kényelmet nyújt,
  • Ha gyárról beszélünk, akkor a BIM olcsóbb termék önköltséget, üzembiztosabb gyártást, gyorsabb és egyszerűbb üzemeltetést, valamint kevesebb energiafelhasználást eredményez.

Bullshit? Elsőre nekem is annak tűnt. De minél többet foglalkozom vele, annál egyértelműbben látható és meg is tapasztalható, hogy nem az.

MITŐL LESZ OLCSÓBB?

Elsősorban attól, hogy segítségül hívjuk a számítási kapacitást a tervezéshez.

Ezt úgy kezdjük, hogy a házat felépítjük a virtuális térben. Ez ugyan jóval több munkát jelent, viszont a hibák már ekkor kiderülnek és egy hibát minél előbb veszünk észre, annál olcsóbb a kijavítása.

A BIM metodika segítségével a tervezés korai fázisában nagy hatásfokkal tudjuk alakítani a projekt összköltségét és a végeredmény minőségét.

Ha a hibát a terven vesszük észre, akkor két ember pár órai munkája megy kárba.

Ha ugyanez az építkezésen derül ki?

Képzeljük el, hogy leszállítják a terv alapján (rosszul) gyártatott légcsatornát, majd fél napig megpróbálják a helyére tenni, aztán 6-an körülállják, hogy miért nem fér be a felszálló strangba, és csak ekkor kezdődhet az újragyártás, vésés, visszabontás… 10x-100x annyi energia, pénz és idő.

A másik fontos elem, amivel költséget tudunk csökkenteni az az, ha a modellben a rendszerek és az épület működését is szimulálni tudjuk. Klasszikus példa: a nap nem süt be minden ablakon egyszerre, így vannak hűvösebb és jobban benapozott részei is a háznak. Ha a hőnyereséget a legmelegebb nyári napon déli 12-kor méretezzük le, esetleg megnézzük, hogy a szomszéd ház nem árnyékol-e, akkor pontosan megkapjuk az egyes helyiségek hűtési igényét. Ha ezután a házhoz szükséges légcsatornát már egy algoritmus méretezi, akkor nem lesz fölöslegesen nagy keresztmetszetű cső beépítve és egyenlégsebességgel fog működni a rendszer mindenhol.

Ez ugyanaz az optimalizálási folyamat, amitől az elmúlt 20 évben az autók fogyasztását képesek voltak a felére csökkenteni a gyártók – azzal a különbséggel, hogy itt még a folyadékhűtőt is kisebbre tudjuk választani, ami 10 milliós megtakarítás már a nulladik pillanatban. 

Összefoglalva: ha nincs tervhiba, akkor nem kell pótmunkát fizetni, és ha leoptimalizáltuk a rendszereket, akkor tudunk az anyagon és később a fogyasztáson is spórolni.

Ráadásul: 

  • a kivitelezésen nem várnak meglepetések, nem csúszik meg a beruházás, nincs kötbér, nincs felelősség hárítás, nincs idegeskedés,
  • a digitális modell a kivitelezés koordináció és a változásmenedzsment sebességét is körülbelül 10-100x-osára növeli, és egy sor új megoldás is segíti a kivitelezés biztonságát.

Végezetül a legnagyobb előny az, hogy a kivitelezés közben a rendszerek és az épületelemek adatait folyamatosan töltjük a felhőben lévő épületmodellbe, elkészítve így a ház digitális másolatát (digital twin). A digitális másolatot üzemeltetési szoftverbe tudjuk integrálni, ami biztonságosabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az üzemeltetést.

De ez még mindig csak a jéghegy csúcsa – a közös információs modell a teljes BIM életcikluson át területek százainál okoz jelentős hatékonyságnövekedést.

TEHÁT A FŐBB ELŐNYÖK?

  • A tervezés 2x gyorsabb és sokkal jobb minőségű,
  • A változáskövetés 10x tempósabb és jelentősen könnyebb,
  • A pótmunkák mennyisége drasztikusan csökken, nincs idegeskedés,
  • A kivitelezés felgyorsul és jelentősen egyszerűbbé válik,
  • A kivitelezés minősége és biztonsága javul,
  • Csökken a beruházási költség azonos minőség mellett,
  • Az üzemeltetés olcsóbb és egy nagyságrenddel gyorsabb lesz.

KI TUDJA EZT ÖSSZERAKNI?

Egy jó integrátor cég, aki otthon van a digitális építőiparban, ugyanis az többé már nem elég, ha a tervezők csak tervezők maradnak.

A klasszikus workflow-ban a tervező munkájának a végét a tervszállítás jelentette, vagy ahogyan azt sokat tapasztalt kollégánk, Sanyibácsi mondotta régen: “Amikor áthúztuk a dögöt a kerítésen”.

Ma azonban itt kezdődik az igazi értékteremtés. Ugyanis az elmúlt években két újabb héj épült a tervezésre:

  • Az egyik a „Virtual Construction” (VC), azaz, amikor felépítjük az épületeinket a virtuális térben.
  • A másik az „ICT”, az infokommunikációs technológiai réteg.

Ebben a pillanatban az építésznek már nem elég csak házat tervezni, hanem big data elemzőként definiálnia kell a modell információstruktúrájának a kialakítását (BEP), szoftverfejlesztőként pedig működtetnie és szolgáltatnia egy több száz szoftverből álló digitális környezetet ahhoz, hogy ezt az idegrendszert fel tudja építeni.

Viszont ha mindez összeáll, az megváltoztatja mindazt, ahogy az elmúlt 2000 évben az épületeinkről gondolkodtunk.

És most lássuk mindezt a gyakorlatban.

HOGYAN NE CSINÁLJUNK BIM PROJEKTET?

A köznyelv tévesen BIM-nek nevezi a különböző szoftverekben készített és összeházasított, erős 3D modelleket. Ez nem BIM, csak BM (Building Model). Az I azaz az információ hiányzik.

Történetileg ez úgy alakult ki, hogy régen a tervező tussal rajzolta le a házakat, aztán CAD-del, később 3D-ben lemodellezte őket, ami megkönnyítette, hogy tervdokumentációt generáljon belőlük.

Ezen szerettünk volna javítani az elmúlt öt évben azzal, hogy bevontuk a mérnöki szakágakat és „IFC” (Industry Foundation Classes, platformfüggetlen adatformátum) alapon megpróbáltuk részletes 3D modellé egyesíteni a terveik mentén született modelleket.

Ez a gyakorlatban azonban olyan lassúvá és nehézkessé tette a tervezést és a változásmenedzsmentet, hogy átlagosan 20% többletidőt kódolt még az egyszerűbb projektekbe is. 

HOGY JÖN IDE A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT?

Úgy, hogy a jó tervnek olyan a kivitelezés, mint a hóembernek a napsütés.

Addig nincs semmi baj, amíg nem jön a kivitelező. De jön, és a tender közben az áralkuban lecserél egy sor anyagot, eszközt.

És ezt azonnal módosítani kellene a terven.

Amit ha csak egyszer tenne meg, akkor is rengeteg többletmunkát okozna vele, de ami bosszantóbb, az az, hogy a kivitelezés alatt is folyton változtat – és ennek a lekövetésére sose marad idő és energia. A kivitelezésen aztán bukkannak elő a problémák:

  • jön az ütközés,
  • a tervhiba,
  • az egymásra mutogatás,
  • a pótmunkák,
  • a határidő csúszás,
  • a kötbérezések,
  • a körbetartozás,
  • végső soron pedig a nagyberuházásokra jellemző több milliárdos keretátlépések. (És nem csak az állami, de a nagyvállalati szegmensben is.)

De még ha a kivitelezés jól is menne, a 6 különböző szoftverben készült IFC-kből összehekkelt modell információstruktúrája általában olyan, mintha egy bonyolult gép használati utasításának minden oldala más és más nyelven íródott volna. Még ha tartalmaz is információt, nem lehet kinyerni belőle.

A nap végén úgy fogjuk érezni magunkat, mint aki akciósan vett egy dummy iphone-t – a marketing anyagban lehet, hogy jól mutat, de hogy használni nem lehet, az biztos.

Ezeket a projektet hívjuk Hollywood BIM-nek. Drágán és sok munkával készülnek el, de azt sosem érik meg, hogy hatékony kivitelezés támogató rendszer vagy gazdaságos épületüzemeltetés váljon belőlük.

MILYEN EGY JÓ BIM PROJEKT?

Egy jó BIM projektben 40-50 különböző tervező épít közösen, egy időben egyetlen modellt a virtuális térben. Ez nagyságrendileg 2-5x gyorsabb workflow, mint a hagyományos tervezés.

Mivel a tervezők közel azonos időben látják egymás munkáját, nem kell ütközést keresni – ha az építész bemodellez egy gerendát, a gépész társtervező azonnal látja, hogy ott már van valami és nem húz át rajta például egy csövet (ez a hibajelenség a hagyományos tervezésbe természetes módon kódolva van, az építészek és a kivitelezők is számolnak vele).

A modell az adatokból automatikusan generálja a rajzokat és a konszignációkat, és szinte minden beavatkozási felületen a WYSIWYG (What you see is what you get) elv érvényesül. Ha egy konszignációs lapon átírom egy ajtótípus magasságát, akkor az az összes terven 1 perc alatt változik meg, beleértve a csomóponti és a szakági rajzokat is.

Ez egy applikációval egyszerűen szinkronizálható a felhőbe (CDE) és 10 perc múlva az összes kivitelező és a műszaki ellenőr is már a jó, aktuális terveket látja.

Ebben a világban már nincs igazán értelme a kinyomtatott tervnek. Az appból könnyedén elérhető a tetszőlegesen metszhető modell és az összes rajz is.

Az apróbb tervhibákat, pontatlanságokat egy pár órán belül hibajegyekkel le lehet kezelni. A bonyolult csőkígyókat nem kell rajzok alapján elképzelni, hiszen egy normál okostelefon kameráján keresztül meg tudja nézni a lakatos AR (augmented reality) segítségével.

A folyamat tényleg egyszerű és brutálisan fejlődik – jelenleg egy hónapra vagyunk a Microsoft Hololens bevezetésétől, ami új alapokra helyezi a műszaki ellenőrzést.

ESETTANULMÁNY

Az elmúlt 3 évben alkalmunk nyílt két egymást követő, hasonló bonyolultságú, kb. 10 mrd Ft értékű épületen kipróbálni a két munkamódszert.

A hagyományos módszerrel 4 hónapig terveztük a házat. Az első IFC alapú ütközéskeresésnél 10,2 millió ütközést találtunk, amit 30 mérnök 4 héten át javított. Ezután jött a tender, és a kivitelezői módosításokat további 3 hónapig vezettük át a módosított kiviteli terven. Végül annyi helyszíni átalakításra volt szükség, hogy a kivitelező inkább felbérelt egy külsős tervező céget, aki megpróbálta menet közben lekövetni az építkezés módosulásait.

1,5 évet csúszott a ház átadása és cca 30%-kal lett drágább az eredetileg kalkulálthoz képest.

Ekkor megfogadtam, hogy ezt így nem csináljuk tovább és technológiát váltottunk.

Az ezt követő munkánk egy hasonló léptékű és bonyolultságú épület volt. A nagyságrendről csak annyit, hogy mintegy 3600 kW hűtési energiát és mintegy 400 km csővezetéket (Hegyeshalom – Nyíregyháza távolság) kellett megterveznünk és lemodelleznünk. A kiviteli terv 3 hónap alatt készült el, az első ütközéskeresésénél 150 ütközést találtunk, amit egyetlen nap alatt ki is vettünk a tervből. A 600 tonnás acélszerkezet komplett tervét egy pendrive-on vittem el az előregyártóhoz, amiből az automata sorok kérdés- és zökkenőmentesen legyártották a szerkezetet.

A kivitelezői észrevételeket 1-2 hét alatt lekövettük és a kivitelezés gond nélkül, határidőre, költségkereten belül valósult meg!

MIT ÉRDEMES BIM-BEN TERVEZNI?

Mi az irodában mindent abban tervezünk, mert egyszerűen vétek nem ebben a rendszerben dolgozni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az egyszerűbb vagy kisebb épületek esetében még nehéz kihasználni az előnyeit.

Egy aránylag egyszerű raktárcsarnok, munkásszálló vagy családi ház esetében, ahol nincs tétje annak, hogy egy falat 10 cm-rel errébb vagy arrább építettek, vagy hogy hol megy az az egy szál gázcső, nincs értelme BIM-et használni. Akkor sem javasoljuk a BIM-et, amikor a kivitelező várhatóan nem értené a terveket, vagy a megrendelőnél nincs elvárás a könnyebb vagy olcsóbb üzemeltetésre. Ahol a beszerző elektronikus licittel keresi a tervezőt, ott nem fogunk tudni labdába rúgni, és ezeket az épületeket bármelyik tervező képes megtervezni.

A BIM akkor válik izgalmassá, amikor a feladat elkezd nagy vagy bonyolult lenni.

Amikor olyan rendszereket kell betervezni, amelyeknél közel sem mindegy, hogy elsőre sikerül-e őket tökéletesen implementálni. Amikor fontos a megrendelőnek, hogy gyorsan és zökkenőmentesen épüljön fel a létesítmény, amikor tétje van annak, hogy az épület üzembiztosan működjön, vagy ha meghatározó a cég versenyképességében a digitális komfort és az épület üzemeltetési költségei.

Ezek azok a helyzetek, ahol a digitális ökoszisztéma elkezd elképesztően hatékony lenni.

A tervezés díja már a kivitelezés alatt, a beruházás teljes összköltsége pedig a létesítmény életében megtérülhet.

MENNYIT SEGÍT A TECHNOLÓGIA A KÖLTSÉGEK OPTIMALIZÁLÁSÁBAN?

A tervezés díja már a kivitelezés alatt, a beruházás összköltsége pedig a létesítmény életében megtérülhet. Ha érdekelnek a részletek, iratkozz fel hírlevelünkre és töltsd le esettanulmányunkat!