<

BIM eredete

Az adatok szigetszerűen már régóta jelen vannak az építőiparban, gondoljunk csak a különféle költségadatbázisokra, CAD fájlokra, excelekre és Gantt diagramokra, vagy az iOT rendszerek adataira. Ezek azonban korábban kevésbé voltak hozzáférhetők, és rengeteg, nehezen átlátható, hibákkal teli manuális munka kellett a feldolgozásukhoz, így nem voltak meg a szükséges külső feltételei a BIM-nek.

A digitalizáció hatása az építőiparra

Az elmúlt 20 évben minden megváltozott.

A technológia gyors léptékben zárkózott fel: a számítási kapacitás exponenciális növekedése, a mobileszközök térnyerése és a szélessávú internet lehetővé tette, hogy a fragmentált adatbázisokat és ismereteket egy rendszerbe lehessen integrálni, megosztani, elemezni és különféle célokra felhasználni.

Eközben megjelentek olyan társadalmi igények, mint az aktívabb környezetvédelem, a nagyobb transzparencia, vagy a jobb életminőség iránti elvárás.

Ez az erő piaci és állami oldalról is nyomás alá helyezte az ágazati szereplőket – a különféle szabályozások (pl. az ESG) létrejötte az építőipar belső, változás iránti ellenállásával szemben elkezdte kikényszeríteni a digitalizációt és ezen keresztül a BIM terjedését.

Ennek ideje is volt – a McKinsey digitalizációs indexe alapján az építőipar volt 10 éve az egyik leginkább aluldigitalizált ágazat, utolsó előtti helyen, mindössze orrhosszal előzve a mezőgazdaságot (2015).

A BIM eredete hiába a '70-es évekig nyúlik vissza, az építőipar digitalizációja miatt csak későn tudott elterjedni

A fenti trendek az üzleti környezetre is hatással voltak, a belépési küszöb jóval lejjebb került. Megfizethetőbbé váltak az egyre szofisztikáltabb technológiai megoldások, a BIM-es humán szaktudás is terjed tervezői, kivitelezői, üzemeltetői és megrendelői oldalon is.

Megvalósultak az első BIM projektek és bebizonyosodott a tudatos adathasználat elképesztő hatékonyságnövelő hatása. A robotizáció a mesterséges intelligencia térnyerésével és kvantumszámítógépekkel komoly lendületet kapott, újabb, üzleti alapú elvárásokat teremtve a klasszifikált, jól szabályozott metodika gyakorlati alkalmazására.

Ezzel a BIM alkalmazásának (rövidtávon) magasabbnak tűnő költségei is belátható módon csökkentek és makroszinten elhárultak az akadályok az épületinformációs adatok teljes életciklusban való alkalmazása, az információvezérelt döntéshozatal elől.

Itt járunk most – de honnan jött maga a BIM metodika?

A BIM története röviden

A BIM koncepciója Charles M. Eastman-nek köszönhetően elvi, fogalmi szinten meglepően régóta, már a ’70-es évek óta létezik, de igazán széles körben csak az elmúlt 20 évben terjedt el.

Ennek egyik oka, hogy az első, épületmodellezésre fejlesztett szoftvereszközök (GLIDE, RUCAPS, Sonata, Reflex és Gable 4D sorozatok) hiába jelentek meg a ’80-as évekre, használatuk és az ahhoz szükséges hardver akkoriban még nagyon drága volt.

Ezt az akadályt a Graphisoft által fejlesztett, 1987-ben bemutatott, a BIM előfutárának is tekinthető ArchiCAD ugrotta meg először. Ez volt az első, otthoni számítógépen is futó CAD szoftver, ami – szemben az AutoCAD akkori megoldásával – a 2D és 3D geometria mellett már egyéb metaadatokat is képes volt a modellben tárolni.

☛ Fun fact: a Graphisoft alapítója, Bojár Gábor néhány éve nyílt levélben ismerte el, hogy a Sonata „1986-ban fejlettebb volt, mint az ArchiCAD abban az időszakban”, hozzátéve, hogy „eleget tett a ‘BIM’ fogalom másfél évtizeddel későbbi definíciójának is” (Wikipedia).

Virtuális épülettől a BIM-ig

A „building model” kifejezés először a ’80-as évek közepén, a „Building Information Model” pedig 1992-ben bukkant fel szakmai szövegekben, elterjedésére a „Building Information Modeling” kifejezéssel együtt viszont még 10 évet kellett várni. Nem volt egységes fogalma az információk digitális formátumban történő cseréjének sem: „Virtual Building” vagy „Single Building Model” (Graphisoft), „Integrated Project Models” (Bentley Systems) és a manapság leginkább elterjedt „Building Information Modeling” (Autodesk, Vectorworks) versengett egymással.

2003-ban aztán a fenti piaci szereplők a ma ismert Building Information Modeling kifejezés népszerűsítése és szabványosítása mellett döntöttek.

Átjárhatóság és BIM szabványok

A BIM fejlődésével együtt a szoftverfejlesztők saját adatstruktúrát és fájlformátumot kezdtek el fejleszteni, az adatok és a fájlok viszont szabvány hiányában nem voltak kompatibilisek egymással. Ez akadályozta a BIM terjedését, dollármilliárdos károkat okozva az USA gazdaságában. Az átjárhatóság megteremtése érdekében ezért az ágazati szereplők megegyeztek arról, hogy nyílt szabványokat fejlesztettek ki, hogy a BIM adatok megoszthatók legyenek a különböző szoftveralkalmazások között.

Az egyik korai BIM szabvány a CIMSteel Integrációs Szabvány (CIS/2) volt, ami a szerkezeti acélprojektek információinak tervezés és építés során használható adatcseréjét tette lehetővé.

Ezt követte a buildingSMART (ISO által is elismert) fájlformátuma, az IFC (Industry Foundation Class), ami a mai napig meghatározó szabvány.

Ugyancsak használják az üzemeltetést, karbantartást és eszközkezelést elősegítő, az Amerikai Hadsereg Tengerészeti Alakulata által kifejlesztett COBie (Construction Operations Building information exchange) formátumot, ami főleg az eszközlisták, terméktájékoztatók, garanciális nyilatkozatok, pótalkatrészek listái és karbantartási ütemtervek rögzítésében és nyilvántartásában játszik szerepet.

Az ISO 2019-ben jelentette meg az ISO 19650 első két részét, ami ma a BIM keretrendszereként funkcionál. Ez 2021-ben jelent meg magyar nyelven, azonnal le is váltva az addig a köznyelvben elterjed „épületinformációs modellezés” fogalmat „építményinformációs modellezésre”.

Az MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat részei:

  • 1. rész: Fogalmak és alapelvek – MSZ EN ISO 19650-1
  • 2. rész: Létesítmények megvalósítási fázisa – MSZ EN ISO 19650-2
  • 3. rész: Létesítmények üzemeltetési fázisa – MSZ EN ISO 19650-3:2020;
  • 4. rész: Információcsere
  • 5. rész: Az információmenedzsment biztonságelvű megközelítése – MSZ EN ISO 19650-5:2020.

Csaba Melovics

Beszélj Csabával erről a cikkről

Head of Marketing

+36 70 337 53 72

Lépj velünk kapcsolatba

A szerző további cikkei