Plan to BIM – sima projektet BIM-be tenni…?
- 2024. április 15.
Tárgyalások alatt gyakori élmény, amikor a velünk szemben ülő beruházó fél órányi vad magyarázás után megérti a BIM lényegét, láthatóan elgondolkodik, kicsit elkezd izgulni és óvatosan felteszi a kérdést: „Ha már kész a tervem, akkor is lehet az én projektem is BIM-es?”


Erről lesz szó
Megkezdett beruházás BIM-be integrálása
A BIM előnyei miatt sokszor merül fel lehetőségként a hagyományos projektek „bimesítése”.
A jó hír az, hogy van rá lehetőség.
A rossz az, hogy pénzbe kerül, hiszen megjelenik egy újabb tervezési költség: a modellé.
Ez ugyanis nem olyan, mint amikor a pdf-et egy konvertáló programmal visszafejtjük word formátumba és csak készre formázzuk. A meglévő tervek segítenek ugyan – linkeljük és így nem kell mindent újraméretezni – de ez csak amolyan sorvezetőként tud szolgálni, ami megmutatja, hogy az adott helyen van egy objektum egy bizonyos mérettel.
A tervezést gyakorlatilag újra kell kezdeni, csak más metodikával: BIM modellt kell építeni.
Ezen a ponton felmerül azonnal egy fontos kérdés.
Megéri BIM-be áttenni a projektet?
A válasz az, hogy komplex technológia vagy nagy és összetett létesítmények esetében a BIM költségei megtérülnek, akkor is, ha már megkezdett, vagy barnamezős beruházásról van szó.
Alapvetően azért kell BIM-re váltani, mert a hagyományos 2D-s tervek nem képesek hatékonyan kezelni a komplex, több szakágat érintő tervezési feladatokat. Ugyanakkor elhúzódó egyeztetéseket, újragenerálódó problémákat okoznak, ami minden esetben komoly büdzsé- és időtúllépést eredményez, a kész ház pedig szinte biztosan kompromisszumos lesz.


BIM segítségével viszont átfogó, 3D digitális modellt hozhatunk létre, amely magában foglalja az épület teljes életciklusának összes adatát. Ez lehetővé teszi a pontosabb tervezést, elősegíti a szakági munkákat, az adatszállítást (pl. BREEAM minősítéshez), segíti az ütközések előzetes felismerését, az építési és üzemeltetési folyamatok hatékonyabb menedzselését, végső soron rengeteg pénzt és időt takarítva meg.
☛ A klasszikus és a BIM workflow közti különbséget itt foglaltuk össze.
A BIM-et általában akkor éri meg használni, ha az épület életciklusának a lehető legnagyobb szeletén alkalmazzuk. Éppen ezért fontos minél korábbi fázisban meghozni a váltásra a döntést, hogy onnantól épületinformációk és ne 2D-s tervrajzok alapján menedzseljük építési projektünket.


A BIM workflow-ra váltás viszont olyan, mint biciklizés után megtanulni autót vezetni – beruházást és szemléletváltást igényel, de gyorsan kiderül, hogy hatékonyabban és jóval messzebbre jutunk el vele.
Zöld prémium helyett barna diszkont – hello, ESG!
2024-ben nagyon aktuális a BIM-esítés például az irodaházak esetében.
Az ESG (Environmental, Social, and Governance) szabályozása miatt az elkövetkezendő 5-6 évben ugyanis égető fontosságúvá válik az ESG követelményeknek meg nem felelő irodaházak felmérése és átalakítása.
Ennek látható gazdasági jelei is vannak, egy ideje érezhetően megváltozott az ingatlanpiac: már ma sem feltétlenül a fenntartható épületek iránti növekvő igény okoz magasabb piaci árat és bérleti díjat. Inkább az ellentéte határozza meg az árszínvonalat, azaz a nem fenntartható épületek értéke csökken, valamint kevesebb és más jellegű befektető érdeklődik irántuk.
A jobb műszaki-fizikai állapotú, energetikailag hatékonyabb épületek esetén magasabb bérleti díj érvényesíthető és ezen ingatlanok értéke is magasabb, míg a 2000-es évek elején épült házak a mai bekerülési költségekhez képest jóval alacsonyabb áron cserélnek gazdát.
Az irodaház ingatlanállomány értékének fenntartásához mindenképpen reagálni kell az ESG-re – fel kell mérni, hogy fejlesztő beruházással milyen megtérülési és egyéb mutatókra lehet számítani a jövőben. Ebben pedig a BIM technológiának meghatározó szerepe lehet.
☛ Olvasd el, hogyan tud a BIM segíteni az ESG követelményeknek való megfelelésben!
Milyen módszerek vannak?
Alapvetően kétféle módon „bimesítünk”:
- 2D-s tervből készítünk BIM modellt ⮕ plan to BIM
- Barnamezős fejlesztés esetében kell szkennelni és modellezni ⮕ scan to BIM
Plan to BIM
A „plan to BIM” során a hagyományos 2D tervezési dokumentációból (rajzok, tervlapok) készítünk adatokkal ellátott, 3D-s BIM modellt.
A tervezők (építészek, szakági mérnökök) a meglévő 2D terveket és dokumentációkat dolgozzák fel és alakítják át BIM szoftverekben (pl. Autodesk Revit) részletes 3D modell létrehozásához.
A plan to BIM segít lerázni a hagyományos építési projekt nyűgeit és elérni a BIM legfontosabb előnyeit – többek között lehetővé teszi a hagyományos tervezési dokumentációk korszerű, digitális formában való használatát. Javítja a tervezés pontosságát, segít megelőzni az ütközéseket, és megkönnyíti a különböző szakágak közötti együttműködést.
Az, hogy mire szeretnénk használni ezután a BIM modellt, a projektben definiált BIM célok függvénye, de gyakorlatilag a BIM minden előnyéhez hozzá tudunk jutni – jobb későn, mint soha.
Scan to BIM
A „scan to BIM” során a meglévő épületek fizikai állapotát lézeres szkenneléssel vagy egyéb 3D felmérési technológiákkal digitalizáljuk, majd ebből készítünk BIM modellt.
A scan to BIM különösen hasznos a barnamezős beruházásoknál, pl. üzembővítés esetében. A meglévő épületstruktúrák integrálása, az egyes objektumok (csővezetékek, berendezések, stb.) pontos helyének, méretének ismerete és a helyszíni változásmenedzsment kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerüljünk olyan problémákat, mint pl. egy váratlan üzemleállás.
☛ Ha érdekel, hogy milyen eszközökkel, milyen projekteken és milyen lépésekben működik a scan to BIM, olvasd el a Mi az a scan to BIM posztunkat!
Ilyenkor az építőmérnökök, földmérők lézerszkennereket, drónokat és egyéb 3D felmérési eszközöket használnak az épület pontos digitális másának a létrehozásához. A kapott pontfelhő állomány alapján a BIM szoftverekben készül el a 3D modell.
Mindkét megoldás óriási előnye, hogy utólagosan tudunk előállítani közel olyan szintű terveket, amik egyébként csak zöldmezős beruházásnál jöhettek volna létre.
A scan to BIM-et számos építési folyamat során használhatjuk eredményesen: kivitelezésellenőrzés/-követés, technológiai korszerűsítés, vagy nagy, komplex épületek, szerkezetek, rendszerek felmérésekor – mint amilyen például a Tüskecsarnok korszerűsítése volt.
Egyéb „to BIM” módszerek
Kevésbé gyakorlati szinten léteznek további „to BIM” fogalmak, mint pl. a „Design to BIM„, ami gyakorlatilag a BIM alapú tervezés másként. A „Construction to BIM” az építési folyamat során gyűjtött adatokat (helyszíni változtatások, építési folyamatok), míg a „Facility Management to BIM” a kész épület üzemeltetési és karbantartási adatait integrálja a BIM modellbe.
Ezek a „to BIM” módszerek különböző forrásokból származó adatokkal látják el a BIM modellt, és mindegyikük hozzájárul az építési projektek hatékonyságának és pontosságának növeléséhez. A BIM modellek összekapcsolják egymással és hatékonyabbá teszik a tervezést, építést, üzemeltetést és karbantartást, átfogó és integrált, megosztott épületinformációkon alapuló megközelítést biztosítva az épület teljes életciklusára.