BIM esettanulmány

Nemrég Münchenben voltam a világ legnagyobb épület digitalizációs kiállításán, ahol az egyik német piackutató intézet munkatársa azt mondta, hogy 2019-ben az építőipari projekteknek a 17%-a futott BIM szemlélettel és a következő 5 évre azt prognosztizálják, hogy ez évi 20%-kal fog növekedni.

Ez elég durva, mert azt jelenti, hogy a BIM alapú tervezés 5 éven belül kiszorítja a hagyományos tervezést a nagy és bonyolult projektekből, aztán fokozatosan a kisebbekből.

De miért olyan izgalmas a németeknek a BIM, mintha akciós ásványvíz lenne a sivatagban?

Hagyjuk most a marketinget és nézzünk egy egyszerű számpéldát. BIM esettanulmányunkhoz képzeljünk el egy átlagos gyárat vagy irodaházat, ami a könnyű fejszámolás kedvéért kerüljön 10 milliárd forintba. Ez a nagyságrend így néz ki az életben:

A képeken két olyan, az USA-ban futó projekt épületét látjuk, amelyeknek a digital QA-jét egyébként mi végezzük. A lépték kedvéért mutatom most itt őket.

Kezdjük az elején: olyan fontos, hogy mennyibe kerül a BIM tervezés?

Az ökölszámok alapján egy 10 milliárd Ft-os ház tervezése a klasszikus módszerrel (koncepcióterv: 0,2%; engterv: 1%; kiviteli terv: 4%) kb. 520 mFt.

Ezzel szemben a BIM alapú tervezés és a digitális szolgáltatások együtt a projekt élettartama alatt az összköltség kb. 3%-át adják, ami alaphangon 1,0 milliárd Ft azaz a hagyományos tervezésnek a duplája.

Persze minden projekt más és más, és ez időben is elhúzódva jelentkezik, de a nemzetközi mérnökirodák, elemző intézetek és nemzeti szabványok 2025-re előírt irányszámai alapján nagy vonalakban ez a kép tárul elénk:

A diagramok alapján a versenyt nem nehéz eldönteni, viszont ebből rögtön két következtetést is levonhatunk:

1. Nyilvánvaló, hogy a klasszikus tervezés jelentősen olcsóbb, tehát a BIM projekteket nem a kedvező tervezési díj teszi vonzóvá.
2. Ezen a ponton egy elkötelezett beszerző – akinek a tisztánlátását nem homályosítják el a BIM összefüggései – egy gyors és megalapozatlan döntéssel össze tud csukni egy BIM projektet.

Pedig ennél még azt is jobban tenné, ha lelépne a házipénztárral.

Azért, hogy elkerüljük az ehhez hasonló kellemetlen fiaskókat, érdemes megismerkedni a digitális életciklussal, a BIM pár alapvető fogalmával és nagyon indokolt bevonni egy szakértőt is a tender kiírás elkészítésébe.

Ez sokat segít abban, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a Hollywood BIM-et egy valós BIM projekttől és elkerüljük, hogy a marketing anyagainkban egy diszkóbaleset-szerű épületmodellel égessük magunkat. Erről még sokat fogok írni a későbbiekben, úgyhogy térjünk vissza a lényeghez.

Szóval megállapíthatjuk, hogy

A BIM alapú tervezés 2x olyan drága, mint a klasszikus.

Ez elég logikus, hiszen sokkal több szoftver és eszköz, valamint több munkaóra és sokkal képzettebb szakemberek kellenek hozzá.

Akkor miért terjed ennyire?

Hát azért, mert paradox módon nagyon olcsó! Pontosabban nagyon gyorsan megtérül. Most gondolom, úgy nézel a monitorra, mint én, amikor az ország egyik legjobb pénzügyi szakemberétől megtudtam, hogy „most azért jó nekünk, mert olcsó a pénz.”

Mindjárt világos lesz minden.

A mintázat hasonló, illetve jobb, mint az elektromos autóknál. Az új technológia elérhető és bár érezhetően drágább, nem megfizethetetlen, viszont jelentősen olcsóbb gyártani, szervizelni és üzemeltetni, továbbá még piszkosul menő is.

Ahhoz, hogy érezzük az arányokat, látnunk kell, hogy egy ilyen ház a teljes élettartama alatt hozzávetőleg 30-35 milliárd Ft-nyi építési anyagot, energiát és szolgáltatást fog elégetni. Hozzávetőleg ilyen arányban:

• 3% lesz a tervezés és a digitális szolgáltatások díja, ami kb. 1 milliárd Ft (tervezés, BIM információ feltöltés, CDE szolgáltatás, FM rendszer implementálás),
• 30%-át teszik ki maga a kivitelezés, ezt állítottuk be BIM esettanulmányunk kedvéért 10 milliárd Ft-ra,
• 67%-át fogja elégetni a ház energiában, szolgáltatásban, magyarán üzemeltetési költségben az élete során, ami úgy 20-25 mrd forint.

Ha összevetjük a teljes életciklus költséget a két (klasszikus vs BIM) metódusban, máris érteni fogjuk azt, amit a beszerző kollégának esélye sem volt látni:

Ha megnézzük a fenti grafikon legalsó sávját, jól (nem) látszik, hogy a BIM alapú tervezés kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos tervezés.

Ebből már sejthetjük, hogy miért is mindegy az, hogy mennyi a BIM pluszköltsége.

Mert a megtakarításhoz képest gyakorlatilag kerekítési hiba

Ha mindez nem lenne elegendő indok, akkor talán megnyugtatásul szolgálhat, hogy a BIM miatti többlet digitális szolgáltatási díj, ami a teljes beruházás kb 5%-a, általában egy éven belül, azaz gyakorlatilag már a kivitelezés alatt is duplán megtérül!

Ez abból adódik, hogy a rendszereket algoritmusok optimalizálják, ezért a ház jobban fog működni, amivel például anyagot és ellenállást tudunk megtakarítani, ezért az üzemeltetéséhez is elég kisebb gépeket vennünk. A tervek sokkal jobban koordináltak lesznek, a kivitelező könnyebben fogja érteni őket, így sokkal kevesebb lesz a pótmunka és jó eséllyel az építkezés sem csúszik meg a folyamatos tűzoltástól.

Tehát nem kell rossz hírt közölni a tulajdonossal, az igazgatóval, nem lesz a kötbér és ez egy olyan sztori, ahol összességében mindenki jobban jár.

Az építkezés gyorsabb, olcsóbb és a sokkal kevesebb tűzoltás miatt jóval biztonságosabb is

De ami igazán durva az az, hogy a teljes életciklus alatt egy digitális workflow-ban tervezett és üzemeltetett épület működési költsége minimum 20-30%-kal kevesebb. Ez a teljes élettartamon véve megközelítőleg egyenlő a teljes építési költséggel, azaz 8-10 mrd forint!

A teljes építési költség megtérülhet
a hatékonyabb üzemeltetésen.

Elsőre én sem hittem, de minél többet foglalkoztam vele, annál hihetőbbnek tűnt és amikor az első 3 éles nagyberuházásunkon azt tapasztaltam, hogy a létesítmények tizedannyi problémával és konfliktussal épülnek fel, az teljesen meggyőzött.

Ezért írom ezt a blogot, és ezért van rákattanva az összes vezető skandináv, amerikai és ázsiai cég erre a technológiára. Sőt, Angliában és Ausztráliában sem véletlenül készítenek belőle nemzeti szabványt.

Tudom, sok volt, de összefoglalom érthetően

Ha a tervezési díjra rádobsz +5-8%-ot, hogy megfinanszírozd a jó BIM modellt, terveket és digitális szolgáltatásokat:

• ennek a ráfordításnak egy éven belül visszajön a duplája,
• majd az élettartam alatt még úgy 16-20x-osan megtérül, ami visszahozza a teljes építkezés költségét.

Ha ez nem győzött volna meg, a hab a tortán, hogy a kivitelezés alatt megszabadulsz:

• egy csomó fejfájástól,
• konfliktustól,
• pótmunkától,
• határidőcsúszástól,
• és mikor elkészül a ház, ráadásul elképesztően könnyű és élvezetes lesz üzemeltetni is.

A versenytársak házaihoz képest jóval alacsonyabb lesz a rezsije, ezért olcsóbb lesz a benne gyártott termék önköltsége – vagy nagyobb lesz a profit a bérleti díjon.

Ahogy tetszik.

Hihetetlen

Hát persze hogy az. De egy olyan korban élünk, amikor a fejlődés létrehozott egy olyan új digitális eszköztárat és nyelvet, amely korábban elképzelhetetlen lehetőségeket nyitott az építőiparban. Ugyanúgy, ahogy a beszéd tette a kommunikációval, vagy a számok feltalálása felpörgette a tudományt és a kereskedelmet.

Ha van olyan projekted, ahol nagyon nem mindegy, hogy sikerül-e elsőre jól megépíteni a csarnokot vagy az irodát, hatalmas öngól, ha nem keresel egy jó integrátor céget. Olyat, aki jól tervez, vannak referenciái és átlátja a teljes BIM életciklust és a digitális ökoszisztémát.

Ezekre a szempontokra figyel, de ha nem találsz, vagy nem vagy biztos a terveződben, szívesen segítek, írj rám bátran!

Mi csak pár pilot projektet akarunk megcsinálni a magyar piacon, szóval nem az a cél, hogy kikönyököljük a hazai konkurenciát.

Ha szeretnél többet megtudni erről a technológiáról, vagy arról, hogyan alakult ki, hogy működik és hogy nem, vagy mi hol szívtuk meg vele, akkor nézz szét a blogunkban és kövess a LinkedIn profilomon vagy a social csatornáinkon!

Hamarosan rengeteg, részletes esettanulmánnyal jelentkezünk, hogy egyre több jó BIM-es tervező, kivitelező és projekt szülessen a magyar építőipar egén.