<

Mi az a tervezés 4.0?

A héten megkerestek azzal, hogy épül egy szép nagy autógyár. Az elvárásaikat ismerjük, a bonyolító cég pedig megbízható tervezőket keres. A telefonban annyit mondtak: “Német megrendelő, BIM-be kell tervezni. Erős 3D-t kérnek.” Ennyiből már ki is derült, hogy a megkeresésből sajnos jó eséllyel nem lesz BIM-es projekt.

Mert aki ilyen briefet ad, az még sosem készített információs modellt és a BIM betűszóból csak a “modell” szót értette meg.

Oké, akkor mi vezet a tervezés 4.0-hoz?

Mielőtt azonban bárkit elítélnénk, el kell mondanom, hogy 4 éve mi is ugyanígy vágtunk bele az első BIM-es megbízásunkba és fél év múlva már azt is tudtuk, hogy semmi esélyünk arra, hogy egy igazi BIM projektet menedzseljünk.

A jó hír az, hogy egy startup agilitású, fiatalos tervező cég 2-3 év alatt technológiát tud váltani, ha közben lecseréli a társtervezőit, a megrendelőit és a gondolkodásmódját, bevezet havi 1-2 új szoftvert és a folyamatos kísérletezés és ha túléli azt, hogy kollégáinak jelentős része a változtatások miatt felmond.

A szemlélet és a kompetencia a kulcs.

A digitális építőipar nyelvét beszéljük, amely a klasszikus építészeti és mérnöki tudásból, adatelemzői, IT és szoftverfejlesztői jártasságból tevődik össze. Amíg ma az építőipar szereplőinek nagy része úgy gondol egy tervre, hogy az nem más, mint papírra vetett vonalak vagy számítógépes rajzok összessége, netán jobb esetben egy 3D-s épületmodell, addig mi valós idejű információ modellben gondolkodunk.

Hogy mi a különbség a két szemlélet között?

A rajz, vagy a modell egy megépítendő geometria puszta ábrázolása. Ez jó esetben a kivitelezés alapja, de ott véget is ér a küldetése. Bekerül egy archívumba és az esetek nagy többségében soha nem kerül elő, vagy ha mégis, addigra az az épület már szinte biztos, hogy nem úgy néz ki.

A Continental budapesti telephelye, aminek a generáltervezésével a BuildEXT volt megbízva, és ami a 2021-es Év Gyára versenyen 5 (!) kategóriában vitt haza díjat. Tervezés 4.0 mintaprojekt.

Ezzel szemben az információ modell egy élő,
megosztott adatbázisként működik.

Egyfajta közös tudássá válik a létesítmény teljes életciklusa alatt, amelyre több száz szereplő csatlakozik, és amelybe tervezők, döntéshozók, kivitelezők, üzemeltetők töltenek fel és le információt, gyorsan és hatékonyan.

A ház digitális másolataként napi használatban marad, döbbenetes megtakarításokat teremtve.

Hihetetlen?

10 éve adták ki az első okostelefont és mára mindannyian cyborgok lettünk.

Okostelefonon keresztül kapcsolódunk a kollektív tudáshoz. Az appok és az internetes kereső használata alapvetéssé vált. Átalakult a kommunikációnk, a közlekedésünk, az iparunk, ahogy dolgozunk, zenét hallgatunk, vagy párt választunk…

Az a hihetetlen, hogy eddig az építőipar nem változott.

Csaba Livjak

Beszélj Csabával erről a cikkről

CEO, Founder

Lépj velünk kapcsolatba

A szerző további cikkei