Mi a BEP és mi az EIR? Mi az a CDE?

BEP, EIR, CDE

A BEP (BIM Execution Plan) dokumentumban mondjuk el, hogy miként valósitjuk meg azt, amit a megrendelő az EIR (Exchange Information Requirements) anyagban kér. Ehhez az információáramlást közös adatkörnyezetben (CDE – Common Data Environment) oldjuk meg.

Miért kellenek ezek?

Egy (3. szintű) BIM projekt igen komplex rendszer, ami nagyon könnyen tud hirtelen megdrágulni vagy teljes egészében elhasalni megfelelő keretrendszer nélkül.

Mit jelent ez?

Azt, hogy pontosan lefektetett célok, elvárások, szoftverek, felelősségi körök, hatáskörök, de még a kommunikáció módja nélkül nem szabad elkezdeni egyetlen BIM projektet sem. Ez bár az elején talán egy rendkívül bonyolult többlettehernek tűnik, nagyon gyorsan megtérül a betartott határidőkben, rugalmas változásmenedzsmentben, a töredékére csökkent stresszben és persze a kitűnő műszaki minőségben.

A cégünknél is bevezetett ISO 19650 többek között ennek az információs keretrendszernek az összeállításában is segít.

A szabvány alapján az információs követelményeket felülről lefelé ajánlott első körben házon belül meghatároznia az ügyfélnek:

1. Szervezeti információs követelmények, pl. ingatlanportfólió kezeléséhez szükséges információk (Organizational Information Requirements, OIR)
2. Eszközinformációs követelmények, egyedileg, a portfólión belüli összes ingatlanra (Asset Information Requirements, AIR)
3. Projektinformációs követelmények, egyedileg az adott ingatlanon belüli projektekre (Project Information Requirements, PIR)

Magyarán szólva az ügyfeleknek tudniuk kell a projekt céljait és az üzleti folyamatokat is a szervezet, az adott ingatlan és az adott projekt szintjén, és azt is, hogy milyen információkra van szükségük a projektcsapatoktól.

Ha üzlethelyiségeket bérbeadó ingatlancég vagyunk, akkor tudni akarom alaphangon a bérbeadható területek méretét és részletes leírását. Ha nemzetközi cég leányvállalataként akkumulátorokat gyártok, akkor lehet, hogy az anyacég egyedi ERP rendszerébe akarok csatlakozni az egész telephely iOT adataival, beleértve a magasraktárat is.

Ha ez megvan, akkor jön az információcsere követelmények (Exchange Information Requirements, EIR) meghatározása.

Mi az EIR?

Az EIR tulajdonképpen maga a feladat.

A megrendelők az igényeiket az EIR dokumentumban összegzik az ajánlattételi felhíváskor, így már a projekt kezdetén kiderül legalább két fontos tudnivaló: mit kell csinálni és milyen célok érdekében a projektcsapatnak.

Az EIR öszeállítása összetett szaktudást igényel, és mivel a valóságban nagyon kevesen értik mélységében a BIM-et, és általában nincs is saját BIM menedzsere a megrendelői oldalnak, külsős (sok esetben építésziroda) segítséget vesznek igénybe.

Mi a BEP?

A BEP jelenti a feladatra a megoldást.

Az EIR-re a fővállalkozó által készített BEP dokumentum adja meg tükörként a választ, így megtalálható benne

• szakági, feladatspecifikus teljesítési terv (TIDP – Task Information Delivery Plan), amit
• átfogó teljesítési tervben (MIDP – Master Information Delivery Plan) összegeznek, a projekt ütemezésével, az információelőállítással, protokollokkal, az egyes fázisokban átadandó fájlokkal, dokumentációkkal, határidőkkel, stb.
• egy táblázat a felelősségi körökről (RT – Responsibility Table) minden egyes fázisra
• egy táblázat a projektfázisonként szükséges információszintekről (SOW – Scope of Work)

A BEP-et a fővállalkozó BIM menedzsere állítja össze, sok esetben szerződés előtt (pre-appointment BEP) és a letisztázást követően részletesebben utána (post-appointment BEP) is.

Mi a CDE?

A CDE az információáramlás közös nevezője.

Nem véletlenül az együttműködés színvonala alapján soroljuk a BIM-et különböző érettségi szintekbe. Lehet bármennyire fejlett egy tervezőiroda BIM workflow-ja és az EIR-ben jól definiált a BIM projekt, ha a statikus például rossz szoftverben dolgozik, vagy az építkezésen nyomtatott tervek alapján találgatnak.

Az aktuális terv a kivitelezésen egyszerű
AR technológiával is ellenőrizhető.

A közös adatkörnyezet felhőalapú tárhellyel, szoftverekkel, mobileszközökkel, web-alapú projektplatformmal és még számos eszközzel oldja meg azt például, hogy:

• a szakágak rövid szinkronizálási idővel lássák egymás munkáját és például ne húzzanak keresztbe egy elektromos kábeltálcát egy gerendán, a hibákat még a virtuális térben kijavítják és ez pillanatok alatt frissül a többieknél is
• a kivitelező a tabletjén egy egyszerű böngészővel mindig láthassa a friss modellt bármilyen nézetben, így egyértelmű és gyors legyen a hibajegyek felvétele, hatékony a változásmenedzsment
• a tényleges megvalósulást be lehet szkennelni és frissíteni vele a modellt, így az üzemeltető egy, a valóságot tükröző digitális ikert tud működtetni FM szoftver és iOT eszközök segítségével

Az információ közös adatkörnyezetben való mozgását így találjuk a DIN EN ISO 19650-1:2018-04 szabványban (fordítás):

Egy másik példában talán átláthatóbb, hogy milyen folyamatoknál mire tudjuk használni CDE-t:

Természetesen a legjobb BEP és a legprofibb CDE környezetben megosztott digitális modell sem menti meg a projektet a kivitelezési hibáktól és eltérésektől, kényszerű változtatásoktól. Magyarán a számítógép képernyőjén bejárt virtuális modell és a gyakorlatban kivitelezett ház között mindenképpen eltérések lesznek.

Hogyan lehet mégis biztosítani azt, hogy a kivitelezési hibák ne gördüljenek tovább és az FM rendszer se fals adatokra alapozza az üzemeltetést? Például úgy, hogy az építés alatt álló létesítményt rendszeresen szkenneljük és a kapott eredményeket felhasználjuk az építkezésen és az átadást követően is, azaz a változásokat visszavezetjük a digitális modellbe.