Mik azok a BIM szintek (BIM levels)?

A BIM szintek

A BIM szintek a projektszereplők között lévő együttműködés szintjét mutatják, ebből látni, mennyire “érett” a BIM workflow: ahogy nő az együttműködés a különböző szereplők között, annál hatékonyabban, integráltabban használjuk ki a modell információtartalmát is.

Jelenleg négy különböző BIM érettségi szintet különböztetünk meg:

• BIM 0. szint (alacsony fokú együttműködés)
• BIM 1. szint (részleges együttműködés)
• BIM 2. szint (teljes együttműködés)
• BIM 3. szint (teljes integráció)
• BIM 4. szint

BIM 0. szint (alacsony fokú együttműködés)

A nulladik szinten gyakorlatilag nincs együttműködés a projekt szereplői között, nincs információs modell használat, sem információmegosztás. Ez a workflow a nemzetközi RIBA munkaterv első négy szakaszára fókuszál, csak 2D-s tervezés folyik, aminek elsődleges célja általában kimerül az épületelemek megtervezésében és a papíralapú dokumentációban.

Az iparág jóval előrébb jár ennél és egy komolyabb együttműködésen alapuló módszer felé halad.

BIM 1. szint (részleges együttműködés)

Egyfajta sajátos keveréke az új és a hagyományos tervezésnek: a koncepcióterv már 3D-s, de az engedélyezési és a gyártási tervek még mindig 2D-ben készülnek. A CAD-szabványokat (az építési információk előállítását és terjesztését szabályozó) BS 1192:2007 szerint kezelik és az adatok digitális terjesztése is közös adatkörnyezetből (CDE) történik, amit az építtető menedzsel.

A legtöbb BIM-es építésziroda ezt már tudja.

BIM 2. szint (teljes együttműködés)

A 2. szintű BIM-ben már összehangolt együttműködés és információmegosztás van a projekt szereplői között.

A tervezők többféle szoftverkörnyezetben, különálló CAD modelleken dolgoznak, így a folyamat során több, egymásra nagyon hasonlító, ám rengeteg részletben eltérő, számos geometriai ütközést tartalmazó szakági “agyagmodellt” hoznak létre. Ezeket közös fájlformátumot használva (IFC vagy COBie) exportálják, majd egybe gyúrják; importálják, adatot tisztítanak, a hibákról egyeztetnek és kijavítják őket, amivel újabbak jönnek létre, végül több iterációs körön keresztül létrehozzák a modellekből az egységes modellt.

Ez a folyamat nagyságrendi előrelépés a korábbiakhoz képest, de még mindig rengeteg olyan hibát és felesleges utómunkát tartalmaz, mint például az adatmigrációnál fellépő információveszteség, ami nagyban akadályozza a magas szintű automatizációt és a hatékony munkát.

A szakági „agyagmodelleket” külön készítik el, majd időnként formába öntik, hogy összehasonlítsák

BIM 3. szint (teljes integráció)

A harmadik szint képviseli a ma elérhető építőipari technológia csúcsát. Itt a fő cél az információ teljes integrációja (iBIM) felhőalapú környezetben, egyetlen, kollaboratív, megosztott közös modellel, amit az összes projektrésztvevő számára elérhetővé teszünk.

A modellt a projekten dolgozók szerkeszthetik és/vagy kiegészíthetik további információkkal, így az idővel (4D BIM), a költséggel (5D BIM), a szimulációk és energetikai analízisek segítségével a fenntarthatósággal (6D BIM), végül az épületüzemeltetéssel (7D BIM) kapcsolatos dimenziók is megjelennek.

BIM 4. szint (…?)

Nagyon durván fogalmazva tehát a BIM 1. és 2. szintje a modell tervezését és építését, míg a 3. szint az üzemeltetést és az információk az épület teljes digitális életciklusába való integrálását fedi le.

Ha a BIM-mel át akarjuk lépni az adott létesítmény falait, akkor máris elérkezünk a társadalmi vetülethez, a fenntarthatósághoz, az intelligens városokhoz.

A BIM az adatok új korszakában ugyanis már
jócskán túlmutat önmagán, és nem „csak”
építőipari eszköztárként kell rá gondolni, hanem egy
jóval nagyobb ökoszisztéma hasznos részeként.

Galaxis lesz egy szupergalaxisban, sok olyan folyamat és technológia egyike, amelyek egymással szinkronizálódnak és együttesen javítják az eszközök üzemeltetését és az össztársadalmi jólétet, így ezt a szintet – egy oxfordi tanulmány szerint, definíciószinten legalábbis – önmagában nem fogjuk megkülönböztetni, mert nem sorolható be a fentiekhez a jelenlegi BIM szintezési logika alapján.

Nem egyszerűen egy szoftverről van szó, sem egy új üzletágról, hanem az építmény teljes életciklusát figyelembe vevő workflow-ról, ami kihat a projekt minden szereplőjére.

A BIM erejét az épület teljes életciklusában ki tudjuk kihasználni, amivel óriási hatékonyságnövekedést érünk el. Ehhez persze tudnunk kell, hogy a rengeteg lehetőség közül melyik fázisban mire is szeretnénk használni az információkat, mik a céljaink vele, akarjuk-e a kivitelezést segíteni, a minőséget ellenőrizni, vagy a projekt végén lesz-e szükség digitális ikerre.