<

Mik azok a BIM dimenziók?

BIM dimenziók

A BIM dimenziók bizonyos BIM célokat szolgáló adatok felhasználását jelentik:

  • 3D (modell)
  • 4D (idő)
  • 5D (költség)
  • 6D (fenntarthatóság)
  • 7D (üzemeltetés és karbantartás)
  • 8D (biztonság)
  • 9D (lean kivitelezés)
  • 10D (iparági digitalizáció)
A BIM dimenziók olyan BIM célokat szolgáló információk, amiket a modellhez tudunk adni és így sokkal olcsóbbá és hatékonyabbá tehető a BIM projekt.

A BIM-modellt egyszerűen fogalmazva az különbözteti meg a 3D CAD modelltől, hogy a létesítményről olyan információkat is tartalmaz, ami nem csak geometriára, elhelyezésre vagy grafikai megjelenítésre vonatkozik.

Magyarán nem csak azt tudhatjuk róla, hogy mekkora a ház, hogy néz ki és hogy hol van, hanem hogy milyen sorrenddel fog felépülni, ezek a lépések mikor, mennyibe kerülnek és hogy mitől lehet olcsóbban üzemeltetni és karbantartani.

3D BIM (modell)

A BIM harmadik dimenziója egy olyan bejárható, virtuális 3D-s tér, ahol a létesítmény alkotóelemei parametrikusak, egymással kapcsolatban állnak és rengeteg információval vannak felruházva, amiket mind egy adatbázisban tárolunk, amit megosztunk egymással egy közös adatkörnyezetben (CDE).

A 3D BIM-mel jól lehet tervezni, problémákat és megoldásokat modellezni, elemezni, ütközéseket vizsgálni illetve a különféle szabványoknak való megfelelőséget ellenőrizni. A projekt előrehaladtával a modell információi egyre részletesebbé válnak, egészen a tervezési szakasz végéig, a projektadatok átadásáig.

Ezzel a szinttel viszont még messze nem használjuk ki az épületinformációs modellezést valódi mélységében.

Ha itt megállunk, megfosztjuk magunkat attól magunkat, hogy az épületünk gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségben és kevesebb problémával épüljön fel, valamint nagyságrenddel kedvezőbben, hatékonyabban, kevesebb pénzből és alacsonyabb károsanyag kibocsátással lehessen üzemeltetni, karbantartani, vagy szükség esetén bővíteni és átalakítani. Ráadásul sokkal értékesebb is lehetne a létesítményünk, ha legalább az as-built modell a rendelkezésre állna, nem beszélve “élő”, üzemeltetési rendszerbe kapcsolt ikertestvéréről, a digital twinről.

Más típusú adatok felvezetésével további BIM célokat tudunk kiszolgálni.

4D BIM (idő)

A BIM negyedik dimenziója az idő elemét, azaz az ütemezést hozza a modellbe; a 3D BIM modellben már meglévő anyagmennyiség mellé munkanorma adatokat társíthatunk.

A modell így tartalmazhat adatokat átfutási vagy telepítési, építési időre, üzemképessé válásra, megszilárdulásra, javítási időre vagy a projekt más területeitől való, időbeli függőségekre is. Lehetővé válik az ütközésmentes építési ütemezés és jó stratégiai alapot ad a kivitelezésmenedzsmenthez is, valamint vizuálisan is érthetővé teszi a projektet.

Megoldja a tervező, a kivitelező és a beszállítók közti kommunikáció nagy részét és segít a logisztikában, az anyagok hatékony elhelyezésében.

5D BIM (költség)

A BIM ötödik dimenziója a kivitelezési költségeket jeleníti meg a modellben. Enélkül könnyen alulbecsülhetjük egy építkezés költségvetését, mivel a 3D modell önmagában csak a tervezési mennyiségeket mutatja, az építésit nem.

Egy adatmodellben általában három típusú „mennyiség” van, ami a költséghez alapot szolgáltathat:

  • egyértelműen látható mennyiségek (pl. ablakok)
  • nem látható, nehezebben meghatározható mennyiségek (pl. ablakok körüli díszlécek)
  • nem megjelenített mennyiségek (pl. ideiglenes munkálatok, építési fugák, stb.)
Az épület anyaglistáját klasszifikálva gyűjti le és jeleníti meg pl. a Plannerly szoftvere, de ennél sokkal többre is képes a modellünk.

A modellből real-time frissülő adatokkal kalkulálhatók a projektköltségek, jobban becsülhetők a mennyiségek, anyagok, berendezések és a munkaerő is. Különféle szcenáriókat lehet vele elemezni, mindezt időbeli (4D BIM) megjelenítéssel is kombinálva. Ezzel pedig átláthatóbb pénzügyi ütemezést, végső soron pedig jóval kedvezőbb finanszírozást tudunk a teljes projekten megvalósítani.

6D BIM (fenntarthatóság)

Ez a dimenzió az épületet a fenntarthatóság 3 alappillére közül főleg az energiagazdálkodás szempontjából látja el modellünket adatokkal.

A modellemeket energetikai és épületfizikai adatokkal ruházzuk fel, így különféle szoftverek segítségével szimulálhatjuk az épület működését, energiafelhasználási és fenntarthatósági számításokat készíthetünk.

Ez már a tervezési fázistól kezdve lehetővé teszi, hogy a legalkalmasabb műszaki megoldásokat alkalmazzuk az alacsonyabb energiafogyasztás, a magasabb minőség és a kényelem biztosítása érdekében, garantálva a projekt fenntarthatóságát üzleti szempontból is.

A 6D BIM modellt integrált BIM-nek (iBIM) is nevezik, mivel olyan részletes információkat tartalmaz, amelyek a jövőben segíthetik a létesítménykezelést és az üzemeltetést is.

Az épület energiafelhasználása és
fenntarthatósága így már a tervasztalon
a végsőkig optimalizálható.

7D BIM (üzemeltetés és karbantartás)

A 7D BIM célja a digitális iker létrehozása, ami egyfajta “köldökzsinórral”, egy üzemeltetési (FM) szoftverrel van az épületünk virtuális, „as built” modelljére kötve: az ott elhelyezett érzékelőkből, az iOT eszközökből származó adatok alapján dinamikusan frissíti önmagát és vissza is csatol a fizikai ikerbe.

Tartalmazza az üzemeltetést támogató információk bevonását az alkatrészek gyártóiról, a telepítés időpontjáról, a szükséges karbantartásról, az elemek konfigurálásáról és működtetéséről, azért, hogy optimális legyen a teljesítményük és energiagazdálkodásuk a teljes várható élettartam alatt, beleértve a leszerelést is.

Így akár évekre előre megtervezhetők a karbantartási és felújítási tevékenységek, a vonatkozó költségek az épített eszközök teljes élettartamára vonatkozóan, beleértve azt is, hogy meddig éri meg javítani, vagy a meglévő rendszerek üzemeltetése várhatóan mikor válik gazdaságtalanná.

Használatával nagyságrenddel jobb üzleti eredményeket lehet elérni, a megtakarításból a BIM tervezés díja sokszorosan, de akár a teljes létesítmény beruházási költsége is megtérülhet.

8D BIM (biztonság)

Ez a dimenzió egyrészt lehetővé teszi a kockázatok előrejelzését az építési folyamat egészére, másrészt segít is a munkahelyi biztonságot megnövelni – magyarán megelőzni a baleseteket.

A 8D BIM segítségével már az építkezés megkezdése előtt vizualizálható az építkezés, így az összes lehetséges forgatókönyvet végig lehet elemezni a lehetséges veszélyek szempontjából. Gyakorlatilag az építkezés minden részét (kerítések, tárolóhelyek, állványzatok, gépek, táblák stb.) le tudjuk modellezni és valósághűen megtekinteni AR/VR eszközökkel is.

Ez alapján teljes képet nyerhetünk a kivitelezés helyszínéről, biztonsági tervet készíthetünk, felhívhatjuk a munkások figyelmét a különféle veszélyhelyzetekre, stb.

9D BIM (lean kivitelezés)

A folyamatok digitalizálásával lehetőségünk nyílik arra, hogy a projekt megvalósításának az összes lépését optimalizáljuk.

A lean megközelítéssel hatékonyan tudunk gazdálkodni az erőforrásokkal, a nyersanyagokkal, minimalizálhatjuk a hulladék képződését és olyan stratégiát alakíthatunk ki, ami még a kéződött építőipari hulladékot is valamilyen hozzáadott értékkel bíró elemmé alakítja át.

Egy jó BIM menedzsment rendszerrel így a ránk bízott erőforrásokat a lehető legjobb módon használjuk fel, úgy, hogy közben tartjuk az építési ütemtervet és a költségvetést is.

10D BIM (iparági digitalizáció)

A 10D BIM építőipari gazdasági szereplőn felüli kategória, célja a teljes építőipar termelékenységének növelése az új technológiák és az összes rendelkezésre álló (fizikai, üzleti, környezeti, stb.) adatok és folyamatok integrálásával.


Rengeteg adat áll tehát rendelkezésre, amiket felhasználva nagyságrenddel javítható a projekt minden lényeges dimenziója. De vajon ezekre az adatokra már a projekt elejétől szükség van? Hogyan és mikor kerülnek bele ezek az információk a modellbe, és nem lesz velük feleslegesen túl sok munkánk? Egyáltalán mi lehet a célja ennyi adatnak?

Csaba Melovics

Beszélj Csabával erről a cikkről

Head of Marketing

+36 70 337 53 72

Lépj velünk kapcsolatba

A szerző további cikkei