BIM mint integrált környezet – BuildEXT előadás az INFOTÉR Contech 2025 konferencián

Október 16–17-én Balatonfüreden, az Anna Grand Hotelben rendezték meg a INFOTÉR Contech 2025 konferenciát, amely idén kétnapos szakmai eseményként hozta össze az építőipar, az ingatlanfejlesztés és a digitalizáció meghatározó hazai és nemzetközi szereplőit.

A konferencia BIM tematikájú szekciójában Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezetője tartott előadást „BIM mint integrált környezet” címmel.

Mit vesz az, aki BIM-be fektet?

Az előadás központi kérdése nem a szoftverekről vagy a modellezési technikákról szólt, hanem arról, hogy mit is vásárol valójában az, aki BIM-projektbe fektet. A bemutatott példákon keresztül egyértelművé vált: önmagában a „BIM” mint címke nem garancia a sikerre, és a projektek jelentős része épp ott csúszik el, ahol a résztvevők azt feltételezik, hogy mindenki ugyanazt érti alatta.

Az előadás egyik visszatérő gondolata volt, hogy a gyakorlat rendszeresen felülírja az előzetes terveket – ezt Livják Csaba Mike Tyson sokat idézett mondatával illusztrálta: „Mindenkinek van egy terve… amíg pofán nem vágják.”

Jó szándék, eltérő érdekek

A bemutatott elemzés rávilágított arra is, miért nem sikerülnek sokszor a jó szándékkal indított BIM-projektek. A cégvezető, a projektmenedzser és a mérnöki csapatok érthető módon eltérő fókuszok mentén gondolkodnak, ami koordináció és tudatos integráció nélkül könnyen konfliktushoz vezet.

Ezzel összefüggésben került szóba a Dunning–Kruger-effektus jelensége is: amikor a résztvevők túlértékelik saját BIM-érettségüket, miközben a projekt komplexitása jóval nagyobb tudatosságot és tapasztalatot igényelne.

A BIM integrátor szerepe

Az előadás egyik kulcsüzenete a BIM integrátor szerepének tisztázása volt. Nem újabb szakági szereplőként, hanem olyan összekötő elemként jelent meg, aki:

• az egész projektet látja egyben,
• képes összehangolni az üzleti, menedzsment és mérnöki érdekeket,
• és valódi döntéstámogatást ad a beruházás teljes életciklusa során.

Az előadás zárásában konkrét példákon keresztül hangzott el az is, milyen költsége van ennek a megközelítésnek, és hogyan térül meg a gyakorlatban – nem elméleti szinten, hanem projektoldali tapasztalatok alapján.