Esettanulmány – BIM alapú FM bevezetése 32 épületes egyetemi campuson

Modellalapú üzemeltetés
120 ezer négyzetméteren

Az épületinformációs modellezés (BIM) viszonylag új terület az épületek üzemeltetésében. Lényege, hogy az épületekről rendelkezésre álló adatok egy egységes, digitális modellben érhetők el és frissíthetők. Ez a Researchgate esettanulmány egy angliai egyetem, a Northumbria University városi campusának példáján keresztül mutatja be, hogyan működik és milyen előnyöket kínál a BIM az épületüzemeltetés során.

A projekt bemutatása

A Northumbria University campus területén összesen 32 épület található, amelyek együttes területe több, mint 120 000 m². Az egyetem 2010-ben döntött úgy, hogy elkészítteti a campus épületeinek BIM modelljeit, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegyék területgazdálkodásukat.

A modelleket öt különböző fejlesztőcég készítette el, öt hét alatt, 0,33 font/m² akkori áron. Ehhez meglévő alaprajzokat (DWG formátumban), szkennelt pontfelhő anyagokat, homlokzati és metszeti rajzokat (JPEG formátumban), valamint Excel-adatbázisokat használtak fel.

Egyszerűbb és hatékonyabb

A korábbi folyamat során a campus rajzokat és a helyiségadatokat külön rendszerekben, külön dolgozó emberek frissítették. A digitalizálással a BIM technológia lehetővé tette, hogy minden információ automatikusan frissüljön egyetlen rendszerben.

Ez egy teljes munkaidős CAD technikus munkáját 100%-ban kiváltotta, ami akkor évente körülbelül 25 000 font megtakarítást jelentett az egyetem számára. Ezzel párhuzamosan jelentősen gyorsabbá vált a rajzok, 3D-s modellek és egyéb dokumentumok előállítása is.

Pontosabb információk

A BIM modellek elkészítése során több pontatlanságot is felfedeztek a korábbi rajzokon. Ezeket az eltéréseket új helyszíni felmérésekkel korrigálták, így jelentősen javult az adatok pontossága és megbízhatósága. Ennek köszönhetően hosszabb távon sokkal precízebb lett az épületüzemeltetés, ami a költségek további csökkenéséhez vezetett.

Információelérés

A BIM nagy előnye, hogy minden szükséges információ könnyedén, azonnal elérhető a felhasználók számára. Például az azbeszt jelenléte az épületekben gyorsan ellenőrizhető: egy kattintással láthatóvá válik, hol és milyen formában található ebből a veszélyes anyagból, mikor történt az eltávolítása, illetve hogy hol érhetők el a kapcsolódó dokumentációk.

A karbantartás számára pedig az olyan egyszerűbb információk, mint egy lámpa típusa, egy szivattyú garancia levele vagy egy helyiség festékszínének kódja is azonnal rendelkezésre állnak, ezzel jelentősen rövidülnek a karbantartási folyamatok.

Egyszerűbb tervezés és döntéshozatal

A BIM segítségével a felújítási és átalakítási tervek is egyszerűen elkészíthetők és összehasonlíthatók. Ezzel nemcsak időt és pénzt takarít meg az egyetem, hanem javul a stratégiai döntések minősége is, hiszen az érintettek könnyebben áttekinthetik a lehetőségeket és következményeket.

A modellalapú üzemeltetés bevezetése

Az egyetemi projekt során a következő kihívások jelentkeztek:

• Technikai együttműködés problémái: a BIM szoftverek sok esetben nem voltak kompatibilisek a meglévő üzemeltetési rendszerekkel (pl. CAFM, épületautomatika).
• Eltérő technológiai élettartam: a BIM szoftverek gyorsan frissülnek, míg az üzemeltetési rendszerek és maguk az épületek ennél jóval lassabban változnak.
• Pontatlan elvárások: még jelenleg is kidolgozás alatt állnak a pontos szabványok arra, hogy pontosan milyen adatokat kell tartalmaznia a modelleknek, és ez hátráltatja a széleskörű piaci elterjedést.
• Szakemberhiány és kulturális ellenállás: az üzemeltetési szakemberek közül csak kevesen rendelkeznek BIM ismeretekkel, és sok esetben ellen is állnak a technológiai változásoknak.

Összefoglalás

Az egyetemi campus példája jól mutatja, hogy a BIM jelentős előnyöket kínál az üzemeltetés területén. Egyszerűsíti a munkát, gyorsítja az információk elérését, és javítja az adatok pontosságát, ezzel támogatva a jobb stratégiai döntéseket is. (Forrás: Researchgate.net, 2015).

BIM FM Magyarország, 2025

A fenti esettanulmány egy 2010-ben kezdődött projekt 2015 évi feldolgozása, azóta jó pár év telt el, a problémák jó része viszont a mai napig felismerhető és emiatt menedzselésre is szorul.

Mit jelent ez, mi a helyzet ma és mennyire van létjogosultsága Magyarországon a BIM modellalapú üzemeltetésnek?

Egyrészt a hazai BIM törvényi szabályozás életbelépése nagymértékben szorgalmazza és kényszeríti a BIM alkalmazását, megalapozva ezzel az épületinformációs modellezés terjedését.

Az ISO 19650 szabvány magyarországi bevezetése egységesíti a BIM-alapú információmenedzsment folyamatokat, ami javítja az interoperabilitást, növeli a modelladatok megbízhatóságát és biztos alapot ad a CAFM integrációra.

Szabvány sorozat harmadik kötete az ISO 19650-3 pedig már kifejezetten a létesítmények üzemeltetési fázisát célozza meg és ad segítséget ahhoz, hogy a készülő modellek, hogyan lesznek üzemeltetésbe átültethetők.

Az ESG megjelenése hazánkban is reflektorfénybe tette az adatokon alapuló, fenntarthatósági célokat szolgáló épületüzemeltetést – a BIM egy korszerű üzemeltetési rendszerrel egyszerre segíti az energiahatékonyságot és a transzparens működést, miközben nagymértékben hozzájárul az ESG követelmények teljesítéséhez.

Költségoldalról fontos, hogy az energiahatékonyság növelését és a digitális átállást számos hazai és EU-s pályázat is támogatja, ami elérhetővé teszi a modellalapú üzemeltetést széles körben a vállalkozások számára.

Maga a technológia is rengeteget fejlődött, és ez megkönnyíti a belépést az épületinformációs modellezés, valamint a korszerű CAFM rendszerek világába. Az újgenerációs, felhőalapú BIM szoftverek (mint pl. a Dalux FM) elődeikhez képest jóval könnyebben kezelhetők, kedvezőbb árúak, és a sztenderdizálásnak köszönhetően is könnyebben integrálhatók más rendszerekkel (pl. BMS, IoT), ami nagyban megkönnyíti a bevezetést és csökkenti az implementáció költségeit.

Hardver- és szoftveroldalon is rentábilissá váltak azok az IoT eszközök is, amik digitális ikerpárok segítségével növelik az üzemeltetés hatékonyságát és csökkentik a költségeket. A mesterséges intelligencia szintén egyre nagyobb mértékben segíti hatékonyabbá tenni az épületüzemeltetést (pl. automatizált hibadetektálás, prediktív karbantartás), ami tovább csökkenti az üzemeltetési költségeket.

Az egyetemek (BME, PTE, Edutus és sokan mások) és különféle BIM-oktatási programok terjedése Magyarországon is igyekszik biztosítani a folyamatos utánpótlást, így a humán faktor (változással szembeni ellenállás, stb.) digitális transzformációt gátló hatása is csökkenőben van.

Összességében a fentiek biztosítják, hogy a BIM-alapú épületüzemeltetés 2025-re Magyarországon is reális, hozzáférhető és gazdaságilag is megtérülő megoldássá vált.

A BuildEXT évek óta valósít meg olyan technológiai-építészeti pilot projekteket, amelyekkel megkönnyíti és jobbá teszi az ingatlantulajdonosok, beruházók, üzemeltetők életét, ugyanis nem állunk meg a tervezésnél, hanem digitális integrátorként végig követjük a kivitelezést és az előálló adatokat felhasználva építjük fel a megrendelő igényeire szabott CAFM megoldást.

Ezek a projektek általában 1-2 éven belüli megtérülést, fenntartható és transzparens üzemeltetést eredményeznek, csökkentve a hosszú távú kockázatokat (pl. váratlan karbantartások, energiaár-ingadozás) és növelve a partnereink versenyelőnyét.

Hazai esettanulmányra vágysz?

Jelenleg 3 irodaházban vezetünk be BIM modellalapú üzemeltetési rendszert és több olyan építési projektünk is jár kivitelezési fázisban, ahol a modellt épületüzemeltetésre is felkészítettük ☛ ha érdekel a téma, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy ha iratkozz fel a hírlevelünkre!