Termőföldről áram, városból zöldség?

A héten két egymást követő előadásban hallottuk, hogy a termőföldekből napelemparkokat készítünk, amiket visszaadunk a vadvilágnak, így egyben élőhelyek és méhlegelők is – tehát fenntarthatóak -, a városokban pedig 5 szintes vertikális farmokat hozunk létre, amelyekben LED világítással növényeket termesztünk, steril környezetben, szuperintenzíven, vegyszermentesen.

Ennek a hulladékát megetetjük bogarakkal, azokat tyúkokkal és halakkal és így termeljük meg az alapélelmiszereket fenntarthatóan.

Szóval a termőföldeken áramot termelünk,
a városokban pedig zöldségeket.

A klímasemlegesség eléréséhez láthatóan jópár területen kell a jövőben felrúgnunk a mai élet- és szemléletmódunkat, úgy, hogy közben a versenyképességünk, meg az életminőségünk is megmaradjon.

Mi a BuildEXT-nél az építőipar digitalizációjával járulunk ehhez hozzá, tegnap viszont, az irodánkban megtartott BCSDH Race to Zero munkacsoportban munkacsoportban egy új perspektívából láthattunk rá a fenntarthatósági törekvésekre: a méhlegelőként is szolgáló, környezetbarát napelemparkokéból.

Az óriási napelemparkok területének a 95%-ban ugyanis valójában beépítetlen és kezdeni lehet / kell vele valamit.

A hazai erőműpark durván öregedik, a kapacitása emiatt nagyon csökken, ráadásul minden évben 1%-kal nő az országos fogyasztás. Eközben a hazai fotovoltaikus kapacitást az évtized végére megkétszerezzük, ami miatt többezer hektárnyi nagyméretű napelemparkot fogunk országszerte telepíteni.

Tesszük majd ezt főleg olyan területeken, ahol az intenzív, monokulturás mezőgazdasági termelés már lerontotta a környezet alapállapotát vagy ott, ahol különleges természeti értékek korábban sem voltak jellemzők.

A napelemparkok viszont 25-30 évig üzemelnek, ami már elég sok idő ahhoz, hogy rendesen megtervezzük és pozitívra fordítsuk a területek jövőjét.

Mert például a szántóföldi termesztés alól kivett területen ez alatt a negyed század alatt nincs vegyszerezés. Így pihen és tisztul a termőtalaj, javul a talaj vízháztartása, amivel megnő a biodiverzitás, visszatérnek természetes élőhelyükre az állatok és helyreáll a természet rendje – például megjelennek a méhek. Ráadásként még a kistérségi adóbevételek is megugranak, a parlagfű is eltűnik, így tényleg mindenki jobban jár.

A napelemparkok méhlegelővé válnak.

(Kép forrása: SolServices)

Hogy ez hogyan érhető el a leghatékonyabban irányítva, abban segít a Solservices iparági összefogásából az újgenerációs napelemparkok fejlesztéséhez készített white paper. Ami eléggé egyedülálló egész Európában, tekintve, hogy még tőlünk nyugatabbra sem állt össze ennyire átfogó, nem csak 1-1 ökológiai területet kiemelő írás.

A white paper gyakorlati ajánlásokat tesz: milyen növénytársulásokban érdemes gondolkodni vagy hogyan tehetjük minimális erőfeszítéssel állatbaráttá a napelemparkokat (például betonkerítés alapnál hézagokat hagyunk a kisemlősök számára). Mindezt persze a megfelelő jogszabályi környezet, természetvédelmi adatbázisok, szervezetek, elérhetőségek és más segédletek listázásával együtt.

Segítségével a fenti pozitív hatások elősegíthetők és erősíthetők, így nagyon kis ráfordítással már a beruházás kezdetétől úgy irányítható a terület kialakítása, hogy az ökológiai gazdálkodás elvei az első kapavágástól érvényesülhessenek.

Bár látszólag a feje tetejére áll a világ, úgy tűnik, hogy az emberiség adaptálódik és egyszerűen új helyükre kerülnek a dolgok.

Már csak biotechnológiai üzem tisztaságú és komplexitású épületre, napelemerőművekre és kiegészítő beruházásokra van szükség.