Hallgasd online!

google_podcast   spotify_logo   apple_podcast

Ki gondolta volna, hogy az építőipar az ötven évben szinte alig változott? Az épületinformációs modellezés, a BIM volt az, ami a legnagyobb kőként csapódott ebbe az állóvízbe – és extra hatásként talán minden eddiginél brutálisabb mértékben járulhat hozzá a fenntartható fejlődéshez.

A cikk Dr. Breznay Attila üzleti stratéga és coach, valamint Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető tulajdonosa között elhangzott beszélgetés alapján készült, a teljes beszélgetés meghallgatható itt, vagy a legnépszerűbb podcast alkalmazásokban.

Hogyan? Az építőiparnak óriási szerepe van a 17 fenntarthatóságra vonatkozó globális cél elérése közül legalább ötben:

ENSZ-17-globális-cél-epitoipar-5-cel

De miként jelenik ez meg a napi gyakorlat szintjén? Hol van az a fajta haszonelvűség, amely nélkül a hosszútávú előnyök rövidtávú érdekeken képesek egy tender során azonnal elhasalni?

A BCSDH-hoz való csatlakozásunkat megelőzően egyfajta önvizsgálatot tartottunk – valóban megfelelünk a szervezet céljainak, tényleg „méltók” vagyunk arra, hogy belépjünk? Belülről fakadó indíttatásból már jó ideje elindultunk abba az irányba, hogy fenntartható pályán tartsuk a működésünket, így ma már Loxone-vezérelt világításszabályozás alatt ergonomikus székeken ülve és tisztított vizet kortyolva dolgozunk beszállítói minősítési szabályzaton, közel papír- és műanyagmentes irodai környezetben. Igazából ebben érezzük jól magunkat, a cég kultúrájában ott gyökerezik a környezet és az emberek iránti megbecsülés, és őszintén szólva nem is esik nehezünkre így dolgozni.

A lényeg azonban közel sem ez.

Mi egy olyan iparágban dolgozunk, ahol ezek a lépések még csak nem is a jéghegy csúcsát, hanem annak a tetején a kockacukrot jelentik.

Valójában mi nem szervezetként szerezzük a piros pontokat a fenntarthatósági osztálynaplóban, hanem az épületekkel, amiket mérnökirodaként tervezünk. Miért?

Virtuális arany

Van egy olyan építőipari jelenség, amely szerint ha hamarabb veszünk észre egy hibát, akkor kevesebbe kerül az elhárítása – ki korán kel, aranyat lel.

Ez azt jelenti, hogy ha a problémát még skiccpapíron vesszük észre, akkor csak összegyűrjük a papírt és kidobjuk a kukába, majd percek alatt újrarajzoljuk a koncepciót. Ha az engedélyezési terv végén történik a hiba felfedezése, akkor az már 20-30 mérnöknek jelent egy heti, a kiviteli terv végén pedig már egy havi többletmunkát. Ha pedig terepen, a kivitelezésnél jönnek elő a problémák, akkor az az igazi dermesztő veszteség: jönnek a hiába legyártott munkadarabok, a mérnökök és a munkások pótmunkája, a 2-3 hétnyi csúszás, a kötbér és a feszültség. Ha egyáltalán javítható a történet.

Kivitelezést követően észrevett hiba (Forrás: Pinterest)
Kivitelezést követően észrevett hiba (Forrás: Pinterest)

Mindannyian ismerjük a jelenséget, mert hát ilyenek az építkezések, ugye? Jó előre kalkulálnunk kell a hibákkal, amikre legalább 15-20% anyagi és időbeni tartalékot kell elkülöníteni. Rendben, így tervezünk, kész is, nincs itt semmi látnivaló.

Pedig van. Ráadásul nagyon is látványos.

BIM metodikával ugyanis az épületet nem csak hogy a virtuális térben építjük fel, hanem még „be is indítjuk”, azaz a működését is szimuláljuk: üzemeltetjük, szellőztetjük, terheljük, körbenapoztatjuk, mindenféle kibocsátási értékét különféle kondíciók között megmérjük. Ezzel azt érjük el, hogy a hibákat nem a kivitelezésen, hanem már fél-egy évvel hamarabb észrevesszük. A virtuális térben átalakítani egy műszaki megoldást jóval egyszerűbb, problémamentesebb és nem mellékesen olcsóbb is – egy szakember kijavítja fél nap alatt azt, ami a kivitelezésen 20-30 mérnök és kivitelező 2 hónapnyi munkáját vinné el.

Pofonegyszerű és logikus, nagyjából így kell elképzelni:

Ütközésvizsgálat bemutatása 3D szimuláció segítségével

Hogy számoljunk a technológiával?

3 éve dolgozunk BIM metodikával, és a saját tapasztalataink egybecsengenek a nemzetközi tanulmányokkal, így bátran megoszthatjuk most is az alábbi ökölszabályt. Egy tízmilliárd Ft értékű létesítménynél a tervezési díj hagyományosan kb. 500 millió Ft; ez BIM-mel nagyjából a duplája, közel 1 milliárd Ft. Óriási a különbség, nap végén meglepő módon mégis jóval olcsóbban jövünk ki. Sőt, nem is kell a nap végét megvárni.

Amivel ugyanis BIM esetében már nem kell számolni, az a hibákból fakadó 1-2 milliárd Ft-nyi pótmunka és a vele járó csúszás és feszültség. Az épületinformációs modellezés esetében ez a szakasz ugyanis egyszerűen kimarad. Megtapasztaltuk, volt összehasonlítási alapunk két nagyon hasonló projekttel, döbbenet a különbség.

Ez az jelenti, hogy a tervezési többletköltség már a kivitelezés alatt, azaz egy éven belül 2-3-szorosan is megtérül. A metodikában a betervezett rendszereket és a teljes létesítmény működését is szimuláljuk, amivel optimalizálhatjuk az épület energiafogyasztását, anyaghasználatát és még sok mindent. Ezzel nem csak azt érjük el, hogy a kivitelezés során kevesebb mindent kell beépíteni, hanem azt is, hogy – és itt jön a legfontosabb érv – az energiafelhasználás is 10-15%-kal kevesebb lesz, amivel gyakorlatilag visszajön a teljes kivitelezési költség az épület 25-30 éves élettartamán belül, és akkor nem beszéltünk az épület nyújtotta magasabb komfortfokozatról és az ingatlan jócskán nagyobb értékéről.

A BuildEXT irodájának is helyet adó CBC irodaház napsugárzás analízise
A BuildEXT irodájának is helyet adó CBC irodaház napsugárzás analízise

Ha a költséget nézzük? Egy 10 milliárdos épület energiafelvétele nagyságrendileg megegyezik egy kisebb városrészével, ebben 15% csökkenés a teljes kivitelezési költséget is visszahozhatja. Az ökológiai hatást? Akár 50%-kal kevesebb lesz a káros emisszió a teljes építési vertikumban. Az életminőséget? A sokkal biztonságosabb kivitelezés, a jobb minőségű épített környezet és a töredékére eső stressz felbecsülhetetlen értékkel bír.

Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európában és a skandináv régióban, Észak-Amerikában, a Közel- és Távol-keleten a BIM metodika már egy minden attribútumában egyre alaposabban szabályozott, kötelező metodika nagyberuházásoknál.

Ezen az életpályán egy projekt alatt cca. 2-4 mrd Ft-nyi megtakarítás van elpazarolt energiában, rejtett költségben, feleslegesen gyártott építési anyagokban, hőterhelésben, visszabontott épületekben és hulladékban. Ez persze nem mindenkinek éri meg – az eladásra épített ingatlan esetében az ingatlanfejlesztő egészen más üzleti és fejlesztési stratégiát fog követni, mint az a gyártulajdonos, aki a következő 20 évben az adott üzemben fog termelni.

A kocka el van vetve?

A BIM hozzáadott értéke a fenntartható fejlődés irányába brutális. Mi magánszemélyként legszívesebben szalmaházat építenénk és passzív házban laknánk, irodaként gondolkodva mindent megteszünk a legkisebb ökológiai lábnyomért és a munkatársak jó életminőségéért, felelős építész irodaként pedig azon vagyunk, hogy egy-egy projekten akár egy egész budapesti kerület energiamegtakarítását megoldhassuk. Mindhárom szempont fontos, de valójában a legutóbbi az, ami még a gyermekeink számára is szemmel láthatóan alakítja a valóságot.

És ez már nem a kockacukor szint, hanem globálisan is értelmezhető értéktöbblet.