Minden iparág gyorsulva fejlődik, de az építőipar kitart.

Digitalizáció ide, előregyártás oda, a mobiltelefont leszámítva az építőipar lényegében 50 éve változatlan és ez nem csak magyar jelenség. Jórészt világszinten is így van.

Most azonban megérkezett közénk az iparág szent grálja, a felvilágosult felsővezetők csodaszarvasa, ami képes megváltoztatni az iparág működését, hatékonyságát úgy, hogy 50%-kal gyorsul a tervezés, 20%-kal olcsóbb lesz a kivitelezés, 30-50%-kal hatékonyabb az üzemeltetés, kevesebb konfliktus, veszteség, hulladék, CO kibocsátás, fenntarthatóság és végül a világbéke jön, mindjárt a német minőség után.

A gond csak az, hogy még a szakmában sem sokan értik a BIM-et és hasonló a helyzet, mint a középkorban a boszorkánysággal. Hajlamosak vagyunk mindent BIM-nek hívni, amit nem értünk.

Na lássuk a leggyakoribb tévhiteket, és hogy mi igaz ebből az egészből.

1. A BIM az egy jó bonyolult 3D modell

A tenisz meg a ping-pong, csak az asztalon állunk.

A BIM információmodellezést jelent és kétségtelenül úgy kezdődik, hogy építünk egy épületmodellt egy számítógépes szoftverben.

De ez körülbelül annyit ér, mint Budapest Google Maps térképe egy winchesteren, amit nem ér el senki.

A BIM a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés hatékonyságáról szól.

Nem az az izgalmas benne, hogy a tervező meg tud-e tervezni egy házat, vagy le tudja-e modellezni.

A BIM ott kezd izgalmas lenni, ha egy szoftver a tervezők között egy könnyű és gyors együttműködést tud létrehozni. (Például azzal, hogy egyszerre építenek egyetlen modellben és ha egy szakág elmozdít egy falat, pillért vagy gépet, akkor az a többi szakág tervein is abban a percben elmozdul).

bim tervezés építászet

Vagy ha a nem rajzokat gyártunk, hanem a rajzok automatikusan generálódnak a modellből. Így ha módosítunk egy geometriát vagy egy paramétert egy konszignációban, a modell és a rajzok abban a percben maguktól módosulnak.

Vagy ha erre a modellre egy mobilappot tudunk kötni, ami felszinkronizálja a felhőbe az egészet, és egy egyszerű nézegető szoftverben megosztja a live modellt, a terveket és az egész információtartalmát a tervezés és kivitelezés összes szereplőjével.

Vagy ha ez a nézegető szoftver fölöslegesé teszi a tervolvasást, mert megjeleníti a terv tartalmát 3D-ben a kivitelező segédmunkás telefonjának kamera képén keresztül és megmutatja, hogy mit és hová kellene építenie.

Vagy ha egy másik applikációban be lehet jelölni a BIM modellben, mi romlott el és az üzemeltető pár kattintással meg tudja nézni, pontosan melyik az a szivattyú, ami elromlott és belinkeli a videót, hogy hogy kell megjavítani.

Szóval a BIM lényege nem a 3D modell. A BIM alapja a 3D modell és a lényege, hogy erre az alapra milyen szoftvereket kötünk, milyen információkat akasztunk és azok mekkora értéket teremtenek.

2. A BIM egy szoftver

A BIM-ről sokan gondolják, hogy a lényege tulajdonképpen egy hi-tech tervezőszoftver, amit egyszerűen a gépre telepítünk és megtanulunk tervezni vele. Hát persze, hogy ez sincs így.

A BIM nem egy szoftver. A BIM sok szoftver, ami egy olyan szoftver ökoszisztémát használ, ami több száz szoftvert tartalmaz. Tervezni is és modellt építeni is nagyon sok szoftverben lehet.

BIM ökosztisztéma (Forrás: parametricmonkey.com)

(Forrás: parametricmonkey.com)

A világban az építészeti tervezésben két szoftver terjedt el leginkább. Az egyik az Autodesk Revit szoftvere, ennek úgy 1 300 000 felhasználója van a világban, a másik a Nemetschek Group ArchiCAD szoftvere a maga 130 000 felhasználójával. Ez utóbbi hazánkban erősen felülreprezentált a nagy átlaghoz képest, mivel évtizedeken keresztül magyar szoftver volt egészen a fejlesztő cég 2007-es akvizíciójáig.

3. A Revit jobb, mint az ArchiCAD

A zsiráf pedig nyilván jobb, mint a nyúl, mert az egyik magas, a másik pedig gyors. Szóval ez egy beugratós kérdés, de azért nézzük meg, melyik miben erős.

A Revit egy össz-szakági tervező szoftver – az építész, a statikus, a gépész, az elektromos tervező stb. egyszerre tud benne dolgozni – és ez alkalmassá teszi arra, hogy nagy és bonyolult épületeket rendkívül hatékonyan tervezzünk meg benne. Cserébe nagyon bonyolult, nehéz kezelni és meglehetősen konzekvens mérnöki gondolkodást igényel.

Az ArchiCAD ezzel szemben egy nagyon könnyen használható, intuitív építész szoftver, de szűk keresztmetszete, hogy csak építész eszköztárat tartalmaz, így más szakág nem tud benne dolgozni. Ők ezért általában 3rd party szoftverekben (a gépészek leggyakrabban Revitben) terveznek, amit aztán meglehetősen nyakatekert export-konverziós-soklépéses-fájdalmasan-adatvesztős-import-merge folyamatban és valamilyen negyedik koordinációs szoftverben gyógyítanak közös modellé.

Mind a kettőt szeretem és mindkettőnek megvan a létjogosultsága a világban, de ahogy én látom, az egyik egy vitorlás a Balatonon, a másik pedig egy tengerjáró hajó. Mindkettőnek megvan az előnye, hátránya, így ami a legfontosabb, hogy mindig a feladatra legalkalmasabb eszközzel vágjunk bele a tervezésbe.

4. Az ütközésmentes modell a lényeg

Pár éve én is ezt gondoltam. Aztán megépítettük az első tényleg bonyolult BIM modellünket 40-50 mérnök 2-3 hónapnyi munkájával, 6-8 szoftverben.

Dolgoztunk rajta hónapokig éjjel-nappal és mikor összeraktuk, olyan bonyolult lett és úgy elnehezült, hogy már alig bírtuk megnyitni. Aztán lefuttattunk rajta egy ütközéskeresést és több mint 10 millió!!! Ütközésünk, avagy hibánk lett. Aztán hónapokig javítgattuk és végül kész lett. Egész jó tervet adtunk le, mikor jött egy kivitelező, aki meg akarta építeni a házat és egy csomó dolgot megváltoztatott a tervben, sőt még építés közben is megpróbált megfelelni a megrendelőnek. Na, ezeket az improvizációkat már semmi esélyünk nem volt lekövetni ezzel a nehezen kezelhető, elnehezült modellel.

Ennek az lett az eredménye, hogy a hibák az építkezésen derültek ki és a pótmunkák több mint 20%-kal megnövelték a kivitelezés költségét. Mint sajnos majdnem az összes magyarországi nagyberuházásnál.

És akkor rájöttem, hogy az ütközéskeresés az nem lehet a működés alapja – az csak egy visszajelzés.

Akkor mi a lényeg? Hát az, hogy a tervező csapat képes legyen a kivitelezés közbeni gyors változás követésre a BIM modellen úgy, hogy nem jönnek létre további tervhibák, szakági koordinálatlanságok, magyarán ütközések.

Ez egy egyszerűbb háznál egy rugalmas tervezőcsapatot, egy bonyolultnál pedig egy automatizált szoftver ökoszisztémát jelent.

És ha ez megy, a tervszállítás előtt futtassunk le egy ütközéskeresést. Biztos, ami biztos.

5. A BIM drága

Sok energiából építeni egy bonyolult modellt, ami megnehezíti a tervezők életét, majd nem segíti a kivitelezést és végül nem azt tartalmazza, ami megépült, illetve, ha az üzemeltető se tudja megnyitni, tényleg drága. Még ha ezt az aktuális trend vagy a főnök, a marketingesek vagy bárki más BIM-nek is nevezi.

De vajon megér pár százalékot a kivitelezési költségből egy jól automatizált tervezési workflow-t igénybe venni, ami gyors és hatékony tervezést tesz lehetővé, eliminálja a tervhibákat, így kiküszöböli a pótmunkát, ami nap végén sokszor a tervezési díj sokszorosát, több hét csúszást és veszekedést jelent?

Vajon megér pár százalékot, ha szimulálni tudja a tervező a ház működését és mesterséges intelligencia optimalizálja az épület működését és anyagfelhasználását, ami sokszor a tervezési díj sokszorosa, sőt a nemzetközi tanulmányok szerint teljes épület élettartamon visszahozza a komplett kivitelezési költséget?

Vajon megér pár százalékot, ha a lakatos segédmunkásnak nem kell tervet olvasnia és a mobilja kameráján keresztül látja hová kell hegesztenie a csövet? Ezért nem csinál kivitelezési hibát, amit utána a többi szakágnak kellene kerülgetnie folyamatos pótmunka igényt bejelentve, ami a nap végén a tervezési díj sokszorosa?

Vajon megér pár százalékot, ha az épületünkről egy up-to-date 3D-s információmodell áll rendelkezésünkre, amit a leendő vevője megnézhet és ezért akár 10-20%-kal hajlandó többet fizetni, ami a BIM díjának többszöröse lehet?

És az vajon csökkent a költségen, ha a BIM modellre üzemeltetési szoftver köthető, ami QR kódokkal vagy NFC tagekkel beazonosít eszközöket és bluetooth beacon-nel regisztrálja, hogy az üzemeltető kint van-e a hibánál egy órán belül? Vajon az segítség, hogy két kattintással mindent tud egy fan-coil-ról és ha már ott van, akkor task hunting-ban elvégez egy preventív maintenance-t?

Bizonytalan vagyok.

Szerintem nem érdemes ezekre a drága, előrelátható dolgokra költeni. Jobb megmaradni a tűzoltásnál, mert annak ma nincs költsége. Ha meg baj van, valaki majd úgyis megoldja. Valaki, akinek megéri…

Jól mondom?

Ha szeretnéd tudni, hogy mennyit segít a technológia a költségek optimalizálásában, iratkozz fel hírlevelünkre és töltsd le esettanulmányunkat!

FELIRATKOZOM

6. A BIM lassú

Az egyik legfurcsább tévhit, amivel találkoztunk. Egy jó BIM alapú tervezési workflow-nak pont az a lényege, hogy a BIM-re épülő szoftverekben piszok hatékonyan tudnak együttműködni a tervezők, kivitelezők, üzemeltetők.

A folyamatok hetek és napok helyett gyakorlatilag pár óra alatt futnak le.

Szóval lehet, hogy tovább tart felépíteni az alapmodellt, de nap végén mégis hamarabb lesz kész modellből indított tervcsomag, mint papír alapú társaiból. Ha csak a tervezést nézzük, a mi tapasztalatunk szerint átlagosan fele annyi idő alatt jut el egy terv a koncepciótól az átvett, kivitelezére alkalmas szakaszba.

7. Ha BIM-ben csináljuk, jó lesz a ház

Egy épület nem attól lesz jó, hogy BIM-ben tervezik. Egy épület attól lesz jó, hogy jó tervezője van, akinek van érzéke a megrendelő igényeinek épületté, térré transzformálásához. Plusz stílusérzéke, tapasztalata, szerencséje és még sorolhatnánk.

A BIM-től nem jó, hanem hatékony lesz a ház.

Gyorsabban lesz a koncepciótervből kiviteli terv, kevesebb hibát fog tartalmazni, ezért kevesebb lesz a pótmunka, a határidő csúszás, a konfliktus. Könnyebben meg fogja érteni a kivitelező és a megrendelő a tervet, kevesebb energiát fog fogyasztani a ház, kevesebb építőanyag kell majd hozzá és jelentősen könnyebb lesz az üzemeltetése is.

Szóval a ház használati értéke az építész vagy desginer munkájától lesz jó, a teljes életciklus költségét pedig a BIM workflow fogja 20-40%-kal lecsökkenteni, ha szánunk rá az elején +2-3%-ot.

8. A BIM csak „nagy” projektekhez jó

Egy újabb tévhit, hogy a BIM csak nagy és bonyolult projektekben használható – ez megint csak nem így van.

Bármilyen projekten használható, az egyetlen, ami miatt egyszerűbb, vagy ami miatt kis projekteken még nem fog elterjedni, az a költséghatékonysága.

Egy egyszerű projektet, pl. egy raktárcsarnokot egy átlagos tervező egy csőtollal és egy vonalzóval összerak fejben és le is tud rajzolni. És ha történetesen ez nem is sikerülne és az egy szál gázcső átmegy egy pilléren, a kivitelező kérdés nélkül kijavítja ezt a tervhibát.

Ha mindezt BIM-ben szeretnénk csinálni, egy sokkal speciálisabban képzett tervezőnek, több szoftverben fel kellene építenie, specifikálnia a modellt, összekoordinálni a gépész tervezővel, hogy az egy csövét modellezze be, egyszóval sokka több meló lenne vele. Szóval ez így nem versenyképes.

A BIM ott lesz hatékony, ha sok és drága rendszert kell összekoordinálni. Mikor egy projekt elkezd nagy vagy bonyolult lenni. Ott már nem lehet fejben koordinálni és nagyon súlyos ára van, ha a kivitelezésen próbáljuk meg kitalálva próbálgatással, hogy hogy is lenne a legjobb.

Ennek ellenére számos innovátor megrendelőnk van, aki szívesen megfinanszírozza a BIM költségét, mert hisz benne, hogy egy kis projektben is megéri az épületinformációs modellezés, lásd például ezt a projektünket, ahol egy nem túl nagyméretű közösségi irodaház áttervezését konkrétan closed BIM metodikával oldottunk meg egy kisvállalati megrendelő számára.

A BIM dimenziói, vagy a LOD/LOI, az együttműködő szakágak innovációs szintje? Na arról majd egy másik posztban.

9. A BIM túl összetett

Az egyik leggyakoribb tévhit: „A BIM túlságosan bonyolult”. Fel lehet így is fogni, de a BIM igazából komoly oximoront hordoz magában. Ugyanis egy nagyon egyszerű, logikus alapgondolatra épül.

Egy központi adatmodellt használunk, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha átírom a konszignációban az ajtó méretét, az 10 másodpercen belül lefrissül az összes építész és szakági tervező rajzán, és egy pár percen belül az összes kivitelező tabletjén.

Ezt Charles M. Eastman 1974-ben találta ki csak akkor még így nézett ki egy számítógép:

Az épületmodell első definícióját adó Charles M. Eastman (Forrás: https://biblus.accasoftware.com/en/the-birth-of-bim-eastman/)

Amiért erről most beszélgetünk az az, hogy általánosan elérhetővé vált az internet az építési területen és ma már egy nagy méretű információ modellt is könnyedén lekezel egy okostelefon.

Mondjuk az igaz, hogy egy jól használható BIM modell felépítése és az arra épülő szoftver ökoszisztéma összedrótozása valóban nagyon komplex tudást feltételez, de ez a tervezők új generációjának a problémája.

A projekt összes szereplője számára a modellben tárolt tudás elérése egy jól használható pofonegyszerű user interface-en avagy mobilapplikáción keresztül érhető, aminek a használatát pár óra alatt meg lehet tanulni.

Erről bővebben kérdezze építészét, vagy forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez.

10. A BIM csak egy divathullám

Na ez a legkeményebb állítás. Egy darabig gondolkodtam is rajta, hogy egyáltalán foglalkozzak-e ezzel a ponttal, vagy pár ütős, a tényeket tükröző diagram bedobálásával megcáfoljam a kérdést.

Maradjunk most simán a tőmondatoknál: a világ építőiparban vezető országai a nagyberuházásaikon évekkel ezelőtt adaptálták a BIM-et és sokan kötelezővé is tették használatát minden állami projekt esetén (ez Magyarországon is már előkészítés alatt áll).

Alap, hogy a tervezés összehangolása, a felesleges munka minimalizálása és a hulladék/veszteség csökkentése, a költségmegtakarítás, a stressz minimalizálása, ugyanúgy érdekünk, mint a hatékonyság és a profit növelése. A digitális technológia exponenciális fejlődésével a BIM-hez kapcsolódó cégek egész egyszerűen óriási versenyelőnyre tesznek szert.

Márpedig ezek nem múló érdekek, a BIM nem egy költséges divat, a medve pedig nem játék. (Kép forrása: LevelS3d)

11. A BIM csak a tervezéshez és a kivitelezéshez jó

Sokan vannak úgy vele, hogy a BIM csak a tervezés és a kivitelezés során hasznos. Róluk tudható, hogy “klasszikus” szemlélettel gondolnak egy építési projektre és hogy ők azok, akik szerint az építész szerepe és felelőssége a tervezés leadásával zárul.

Ez azonban nagy tévedés. Az építőipar 4.0-ban az építész tulajdonképpen az épület digitális másolatát hozza létre. Ez a digital twin pedig tárolja az összes előzményt, jellemző információt, pofonegyszerűvé teszi a kivitelezést, megkönnyíti az üzemeltetést – egyszóval folyamatos feladatot ad az épület teljes életútján. Innentől kezdve a projektben érdekelt összes fél profitál belőle a tervezőktől kezdve a kivitelezőkön át, az üzemeltetőkön keresztül a bérlőkig.

A BIM az épület teljes életciklusában minden szakaszára alkalmazandó és óriásit hibázik az az építész vagy megrendelő, aki ezt nem így gondolja.

12. A BIM bevezetéséhez új csapat kell

A BIM-re jellemző, hogy ha egy döntéshozó megérti, általában nagyon elkezdi tolni, hiszen a BIM jó. De amint odaérünk azokhoz, akiknek tényleg használnia kellene – és itt mindegy, hogy építészekről, kivitelezőkről vagy üzemeltetőkről beszélünk -, beleütközünk a human distruction nevű jelenségbe.

Az ellenállásba. Az újtól való félelembe. Mert ha valaki valamihez jól ért, általában nem szeretne újat kipróbálni, mert a végén kiderül, hogy azt nem tudja olyan jól, mint a mostanit.

Viszont ez legalább annyira elfogadhatatlan, mint mikor a kórház kap egy új CT-t, amit azért nem használ, mert a röntgenes orvos már úgy megszokta ezt a KGST röntgengépet.

Szóval a technológia jó, elérhető és ezt meg kell érteni. Az átálláshoz nem minden esetben kell új csapat, de azt „öreg kutya nem tanul új trükköt” mentalitással nem lehet bevezetni.

Elvben minden csapat kiképezhető a BIM bevezetésére, a meglévő projektmenedzserek, mérnökök és csapattagjaik is megtaníthatók arra, hogyan kell integrálni az új metodikát.

Ugyanakkor a tapasztalat szerint, szerencsésebb egy külön pilot csapatot elkezdeni kiépíteni azokból a kollégákból, akik nyitottak rá és felvenni újakat, hiszen könnyebben adaptálódik az, akinek nincsenek rossz előképei, beidegződései.

A BIM bevezetése minden szervezet életében kihívás. A régi kollégák tapasztalatát hogyan lehet ötvözni az újak technológiai tudásával.

Egy dologban biztosak lehetünk, a komfortzónán kívül van a válasz.

ÉRDEKEL A BIM?

Akkor mindenképpen olvass tovább, mert minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk egy

NAGY BIM CIKKBEN

Vigyázat, tldr tartalom, közel 20 000 karakter!