Jenga az építőiparban

Előszeretettel emlegetjük a fenntarthatóságot, hatékonyságot és a BIM-ben rejlő gazdasági potenciált, de nekem folyamatosan olyan érzésem van, mint a Big Short c. filmben az összeomlás előtt.

Csak állsz és látod, minek kéne történnie, de a piac nem reagál. Rohan a vesztébe, mintha nem lenne holnap és te egyszerűen nem érted.

Az lenne logikus, hogy a gazdaság szereplői fogják az építőipari értékláncot, elkezdik optimalizálni és létrejönnek gazdaságosan épülő és üzemelő épületek.

Megvan hozzá mindenünk. Egy strukturált információ modell építésével indul, utána szimulációval tökéletesítjük, rákötünk kommunikációs platformokat, kivitelezéstámogató appokat, üzemeltetési szoftvereket, IoT-t és létrejön egy digital twin alapú, hatékony épület, ami olcsó, gyorsan épül és keveset fogyaszt.

De nem ez történik, mert szét van darabolva az értéklánc. Ez a szcenárió a valóságban fel sem merül.

📍 A befektetőket egyáltalán nem érdekli, hogy hogyan tervezik a házukat, vagy mennyit fog fogyasztani, mert azt majd valakire úgyis áthárítja.

A befektető a kivitelezőt akarja versenyeztetni, majd – mikor még így is drága a ház – lealkudni gagyibb, drágábban üzemeltethető gépészetre, silányabb anyagokra. A lényeg, hogy olcsó legyen.

📍 A kivitelezők nagy része nem akarja használni a technológiát. A végén még kiderül, mennyi anyag van a házban. Meg nagyobb a kontrollt is jelent, és foglalkozni is kell vele. Meg hát, hogy fog pótmunkát elszámolni, ha nincs tűzoltás? Hát azon van a haszon.

📍 Az üzemeltetőknek nem érdeke, hogy legyen egy rendszer a megrendelőnél, ami tárolja a ház adatait. A végén még le tudja cserélni a megrendelő, ha nem jól dolgozik.

Szóval, mindenki a saját profitmaximalizálásán dolgozik és nem áll érdekében gyorsabban és egyszerűbben csinálni, mert akkor nem lehet annyit kérni érte. A megrendelő, vagy a bérlő meg majd úgyis kifizeti.

És amíg nem jelennek meg olyan szereplők a piacon, akik belátják, hogy ez így nem jó. Amíg nem jelennek meg szereplők, akik képesek lesznek összefűzni az értékláncot, ez így is marad.

A jó hír, hogy ez nem marad így örökké.

Kezdenek megjönni azok a szereplők – beruházók, fejlesztők és tervezők is -, akik ezt felismerték és „shortolnak” a piac ellen.

A többiek meg boldogan húzogatják ki
a felülértékelt jengákat egy rogyadozó
rendszerből, és élik fel a saját jövőjüket.

De lesz holnap, és ami most olcsó, az hamarosan behozhatatlan versenyhátránnyá válik.

Addig is, mi építjük az új rendszert, hogy kész legyen, mire szükség lesz rá.

Neked van kedved kipróbálni?

(Fotó: Detroit Free Press)